Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

150

Városépítés, várostervezés

1 kép. Salgótarján városközpont, turisztikai szórólap, 1970. MÉpM Szrogh-h.

Az épületek többségükben a provinciális neobarokk stílusjegyeit képviselik a Trianon utáni társadalom neobarokk gondolkodás- és reprezentációs felfogásmódjának megfelelően.13 Nem lehetett véletlen, hogy ebbe a térségbe telepítették (nem túl messze a városházától) három és fél évtizeddel később az MSZMP megyei székházának „toronyépületét” (tervezője Hont Róbert).14

A II. világháborút követő lakásínség a városban (is) a korábbinál még kényszerítőbb erővel jelentkezett. Elfogadott városrendezési terv hiányában az első modernista lakóházakat a vasút keleti oldalán, a Régi Posta utca és a Vásártér közötti szakaszon meglehetősen ötletszerűen telepítették.15 Salgótarján 1950- ben, a tanácsrendszerre váltás évében Balassagyarmat (civitas fortissima) ellenében lett megyeszékhely. Ez a változás nagyobb arányú építkezések lehetőségét is magával hozta, mindenekelőtt a megyeházáét, amely helyének kijelölése körül vita bontakozott ki. A polgármester arra hivatkozva, hogy a város „dél

13 SZEKFÜ 1935. 410. p. Az építési időpontokról ld. Kronológia 1.

14 Összefoglalóan: PRAKFALVI 2005. (A „régi” városháza és a pártszékház épületének fotóiról ld. Gyorffy 2001.65., 78. p.)

15 Magyar Országos Levéltár (MÓL) XXVl-D-8-g 15. d. Városépítési Tervező Intézet [VÁTI] visszaminősített TŰK iratok: várostérkép, M=l:1000, 1950.1.31., a középület-állomány és az új, ún. városi bérházak feltüntetésével. Vő. MÓL XXVI-D-8-f 32. d. Salgótarján, részletes városrendezési vizsgálatok, ház- és lakásvizsgálat, térkép M=l:1000., 1952.1.12. (A Gádoros-féle függőfolyosós lakóházról ld. GÁDOROS 1949. 13-14. p.) Az útvizsgálati tervlap szerint a Fő út - Rákóczi út kis kockakővel burkolt. Kronológia //. 1947. VII. 5., 1948. VI. 19.