Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
148 Városépítés, várostervezés ségének” két pólusát, az üzem főbejáratát és a centrumot az észak-déli irányú felvonulási út köti össze. Az erre haránt, a vasútállomástól bevezető főútvonal kereszttengelyében nyíló, vegetációmentes, zárt térfalú reprezentatív főtéren áll a legfontosabb középület, a Pártház. A szemközt álló Tanácsháza 70 méter magas tornya pedig az axisok irányát jelöli (majd) ki. A tér harmadik, Dunával párhuzamos oldalát a kultúrpalota zárta volna, de egy monumentális emlékmű felállításával is számoltak itt. 3. Az alapkövetelmény azonban „az emberről gondoskodás” sztálini elvének, az új szocialista eszmei tartalomnak minden városalkotó elemben történő megvalósítása, miáltal is a BÉKE (sic) épül.4 S lenne jelen valóvá a mennyei város e földi másában — fuzhetnők hozzá. Az építésztársadalom az önmagát történelmi nóvumként meghatározó rendszer felépítményét képező művészetek specifikumát jelentő szocialista realizmus (szocreál) nem vitatható tartalmához az adekvát nemzeti formát hosszú, presszionált „viták”-at követően, 1951 őszén, a „grandeur et gloire” időszakának, a reformkor építészetének intemacionális klasszicizmusában mint haladó hagyományban jelölte meg.5 Sztálinvárosban, ahogy a „stílusforradalom” évében (1951) fogalmaztak, a c-jelü (Kossuth Lajos) és a Sztálin felvonulási útvonal reprezentatív épületcsoportjainál „tört meg” első ízben a formalista (értsd: modern) építészet irányvonala.6 Moszkvában 1958-ban, az 1945-1957 között épített új és újjáépített városok témakörét feldolgozó UIA (Union Internationale des Architecte, Építészek Nemzetközi Szervezete) kongresszuson Sztálinvárost (Komló, Várpalota és fővárosi lakótelepek mellett) mint a merőben új feladat, az új szocialista város létesítésének példáját mutattuk be. A kiemelt fontosságúnak szánt főtéren ugyanakkor ebben az időszakban csak az igen kisszerűre sikeredett szocreál Pártház (ma múzeum) árválkodott.7 Salgótarján A település a Salgó és a Tarján patakok Y alakban összefutó, észak-déli irányú szűk völgyében helyezkedik el. Struktúráját évszázadon át jellemezte a fő közlekedési út és vasút által kettészelt „centrum”, vagyis a falu négy vállalat (bánya, acélgyár, üveggyár és vasöntöde) és azok kolóniái által való körbezárt4 WEINER 1951. 5 Összefoglalóan: Barka-Fehérvári-Prakfalvi 2007. 6 HÁMOR 1951. 7 LUX 1959.
