Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modem. Zalaegerszeg... 111 A bérház műleírása 1948. szeptember 2-án készült el: „Az épület tartalmaz három lakóemeletet, földszintet, pincét és tetőemeletet. A földszinten házfelügyelő lakással, üzlethelyiségekkel és raktárral. Lakóemeletenként (az egyelőre megépítésre kerülő részben) 4 db nappaliszobás, 1 hálófülkés, összes mellék- helyiséggel rendelkező lakás van. A tetőemeleten van a mosókonyha 2 szárítófülkével. A pincében 2,25 m-es szinten pincerekeszek vannak elhelyezve.”28 A házat kétszekciósnak, azaz két lépcsőházzal, szekciónként két fogattal, vagyis két lakással, lakásonként egyedi fűtéssel és házi vízvezetékkel tervezték. A lakásszám növelése menetközben mindenek fölé helyeződött, ezért a tetőemelet áttervezésével a mosókonyha és a szárítók helyén három újabb lakást alakítottak ki, így a földszinti házfelügyelőivel végül 16 lakásos lett az épület. A Pontház építtetője az első variáció szerint az Építési- és Közmunkaügyi Minisztérium lett volna, azonban ezt a jogát, nagyobb anyagi hozzájárulása ellenére, átruházta a városra. Az építkezést 1948 augusztusában szerették volna elkezdeni, de a munkahely átadására az építő vállalat részére csak szeptember 27-én került sor, a tényleges munka pedig két nappal később kezdődött. A kivitelezőt még a minisztérium választotta ki a frissen államosított szombathelyi Andráskay Müller Ede Fiai Államosított Építési Vállalat személyében, amely nem sokkal később a „szebb hangzású” Szombathelyi Magasépítési Nemzeti Vállalat elnevezést kapta.29 A képviselő-testület 1949. július 13-án tartott ülésén elhangzottak szerint a város és a szombathelyi cég csak 1949 május végén kötötte meg a kivitelezői szerződést, ami az eddigi események tükrében nem tartható kizártnak. A szerződés szerinti vállalási összeg 1 670 000 Ft volt.30 Az építkezés során az első technikai probléma már a kezdés előtti napon előjött. A bérházat vasbetonvázas szerkezettel tervezték, viszont Zalaegerszegen az idő tájt nem volt betonkavics és a szükséges vasanyag biztosítása is kétségessé vált. Mivel azonban tégla a három helybeli gyárnak köszönhetően szinte korlátlanul rendelkezésre állott, ezért felvetődött, hogy teljesen téglából épüljön a ház. A tervezők kénytelenek voltak elfogadni ezt, és a korszerűnek számító szerkezet helyett a hagyományos utat választva, ad hoc átdolgozták a terveket. Ettől fogva az áttervezés, még inkább az építés során alkalmazott improvizálás a munka elválaszthatatlan kellékévé vált. A kivitelező vállalat csak decemberben kapta kézhez a módosított terveket, addig a pinceszint kiemelésével és felfalazásával foglalatoskodott. A részlettervek általában az épülettel 28 ZML Zeg. m. v. polgm. ír. 72/1949. Műleírás, 1948. szeptember 2. 29 Vő. HAJÓS-KRESZÁN 2005. 509. p. 30 ZML Zeg. m. v. polgm. ír. 72/1949. és 365/6/48/1950.
