Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modem. Zalaegerszeg... 107 A leendő köz- és magánépítkezések mederben tartása érdekében létrehozott szervezeti keretek azonban nem szültek új lakásokat, viszont a probléma, a mul- tiplikációs hatások miatt számos más területre is átsugárzott, így Zalaegerszegen rövid időn belül a lakáskérdés vált az első számú (város)politikai kérdéssé. A város nem rendelkezett olyan mérvű saját forrással, hogy abból komolyabb lakásépítkezésre telt volna. Ez kizárólag államkölcsönből volt finanszírozható, amelyek megszerzése összeköttetések nélkül esélytelennek tűnt. A Pontház A továbbiakban Zalaegerszeg első és a szocreál epizód lecsengéséig egyetlen modern formában megépített, a helyi viszonyok közepette reprezentatívnak szánt bérháza történetével foglalkozunk részletesebben. Az építkezés gondolatának megfoganásától a lakók beköltözéséig terjedő időszak eseményei olyan állatorvosi lóként tárulnak elénk, amelyben e „fordulatokban gazdag” évek jellemzői kvintesszenciaként sűrűsödtek. Mindezek parabolisztikusan tükröződtek vissza az építés menetén, amely során a folyamat majd minden szegmense alapvető metamorfózist szenvedett a kiindulási állapotokhoz képest. Panta rhei - az alábbi (minta)történetben ez többszörösen is igazolódott. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium (ÉKM) 1948-ban hatvan millió Ft-ot irányzott elő bérházak építésére, ami megmozgatta a városvezetők fantáziáját, és ringbe szállította őket a szükséges források megszerzéséért. Mint azt fentebb kifejtettük, a városnak a központtal való alkupozíciói nem voltak túlzottan fényesek, de kivételesen, e minisztérium esetében egy sajátos, a koalíciós időkre jellemző pártpolitikai aspektus miatt reménytelennek sem volt mondható. Ennek megértéséhez kicsit el kell távolodnunk a vizsgált tértől és időtől. Már 1945-ben, a legelső koalíciós értekezleteken született egy megállapodás a pártok között arra vonatkozóan, hogy a közigazgatás központi és vidéki kulcs- pozícióit milyen arányban osszák fel egymás között, illetve a konkrét posztokra mely pártok kapjanak delegálási jogot.14 Ebben a játszmában Zalaegerszeg polgármesteri posztja a Nemzeti Parasztpártnak jutott, ami történetünk szempontjából azért fontos, mivel ugyanez a párt kapta meg az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumot, de a szimpla pártalapú összejátszási lehetőséget igazából egy személyes kapcsolat tudta megtermékenyíteni. Zalaegerszeg első háború utá14 GYARMATI 1996. vő. GYARMATI 1999. különösen 116-117. p. Ld. még Pártközi értekezletek 37. p.
