Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
104 Városépítés, várostervezés — kevés kivételtől eltekintve — szinte azonnal kanonizálódott a szocialista realista ábrázolási mód, vagy amíg más művészeti ágakban, például az irodalomban már 1946-ban kezdetét vette az ún. realizmus-vita, addig az építőművészet egészét csak az ötvenes évek elején kényszerítették rá kötelezően az új norma követésére.2 Részben azért is maradhatott fenn egészen 1951-ig, ez az akkor ex cathedra formalistának, dekadensnek, kozmopolitának, haladásellenesnek stb. bélyegzett stílus,3 mivel a viszonylag kevés új (modem) épülettel még nem lehetett reprezentálni a szocializmus győzedelmes jellegét, illetve más, fontosabb területeken több volt a tennivaló. Ilyen területnek számított például a köztulajdonba vétel, ami az építészetet, azon belül a tervezőirodákat is idejekorán elérte. 1947-től megkezdődött az építészeti tervezés szervezeti és tulajdonosi struktúrájának a következő évtizedre permanenssé váló átalakítása. Állami tervezőintézeteket, irodákat, vállalatokat hoztak létre, míg ezzel együtt lényegében felszámolták, legalábbis marginalizálták a magántervezést.4 1948 májusában egy kormányrendelettel felállították az (Állami) Építéstudományi és Tervező Intézetet, amelynek átszervezésével ugyanezen év decemberében létrehozták az Építéstudományi Intézetet, az Ipari Épülettervező Intézetet és a Magasépítési Tervező Intézetet (MATI).5 1948-ban megszüntették a Tér és Forma című építészeti szaklapot, amely a főleg Gropius, Le Corbusier és Mies van der Rohe által megteremtett új építészeti formanyelvet követő hazai építészgenerációk legfőbb orgánumának számított.6 Ez jelzés volt mindenki számára, és a legkülönbözőbb reakciókat váltotta ki. A külföldre távozás és pályafeladás mellett az építészek derékhada a kényszerű behódolást volt kénytelen választani egzisztenciájuk megtartása érdekében. A magán építőcégeket államosításuk mellett rendszerint összevonták és eleinte több, később egy-egy megyét kiszolgáló építőipari konglomerátummá gyúrták.7 Ettől kezdve a lakásépítés számára kizárólag a központi költségvetésből vagy azon keresztül biztosítottak pénzeszközöket. A hazai modem építészet címben jelzett időszakának építészeti termése — különösen ami a lakóházakat illeti - leginkább Budapesten összpontosult. Vidéken az adott város nagy2 PRAK.FALV1 1998. 293-294. p.; ld. még PÓTÓ 2003. 3 BONTA 2008. 116-143. p. 4 Prakfalvi 1998. 288. p. 5 PRAKFALVI 2009. 124-126. p. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján, közel egy évtizeden keresztül a tervezőirodák életében egyedül a folyamatos átszervezések képviselték az állandóságot. E helyütt nincs mód a tervezőirodák e korszakbéli történetének részletes kifejtésére. Ld. ehhez: SCHÉRY-JENEY 2001. 6 Vö. PAMER 2001.65-68. p. 7 Ld. HAJÓS-KRESZÁN 2005.
