Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
122 Város - emlékezet - mítoszképzés okozta. A színpadot a nézőtér felé olyan nagy lejtéssel építették, hogy azon egy pörgő ember nem tud uralkodni magán, s mint mágneses erő, úgy vonzza a nézőtér. A színpad, mivelhogy beton alapzata van, így átalakítani költséges, ferdesége miatt ma (1969-ben) is alkalmatlan komolyabb színházi előadások céljára.”58 Az avatás után Rákosi Mátyás - kíséretével együtt - rendkívül elégedetten járta be az alacsony kertes házak közül kiemelkedő impozáns épületet, majd a visszaemlékezések szerint így szólt: „Ez legyen a Szocialista Magyarország első kultúrháza!”.59 „Másnap a kerületi Tanács illetékesei munkához láttak. Az épületben lakó családokat sürgősen el kellett helyezni. Majd a kiköltöztetés után a lakószobák falait ledöntötték, nagyobb helyiségeket hoztak létre, és az egész épületet átadták kultúrházi célokra.”60 A XIII. kerületi Tanács tulajdonképpen e legutolsó felavatást követően vette igazán kezébe az intézmény munkájának irányítását, hiszen ebben az esztendőben zajlottak le az első tanácsválasztások, amelyek után augusztus 15-én hivatalosan is megalakult a XIII. Kerületi Tanács. Az átállás viszonylag zökkenőmentesen zajlott, mivel 1949 végére már a legtöbb városvezetői pozíciót megbízható elvtársak töltötték be: így válhattak a korábbi kerületi elöljárókból és polgármesterekből (így Pongrácz Kálmán budapesti polgármesterből és Werlein Ferenc XIII. kerületi elöljáróból) tanácselnökök. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött VB ülési és tanácsülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendszeresen foglalkoztak a kultúrház ügyeivel. A nem kellően képzett, vagy „nem elég vonalas” kinevezett igazgatók és alkalmazottak, a tanácsi népművelési osztály és állandó bizottság, valamint a társadalmi vezetőség munkájával kapcsolatosan is rendszeresen problémák merültek fel, amelyeket az akkoriban szokásos káderpolitika61 szerint gyakori ellenőrzéssel, központi irányítással, „káderképzéssel”, de még inkább sűrű személycserékkel próbáltak orvosolni. Az 1950-1955 közötti időszakban öt igazgató váltotta egymást a kultúrház élén.62 Az első öt év munkáját tehát az útkeresés jellemezte, mindazonáltal a ház a környék lakossága számára nemcsak formális, hanem valódi közösségi térként 58 Erdélyi 1969. 85. p. 59 Egy szemtanú visszaemlékezése az intézmény 20 éves évfordulójára született néhány oldalas összefoglalásból. (ERDÉLYI 1969.) Valójában a szocialista Magyarország „első” kultúrottho- nát 1949. november 27-én Losonczi Géza, a Népművelési Minisztérium államtitkára avatta fel Békés városában. Szabad Nép, 1949. november 29. 60 Erdélyi 1969. 85. p. 61 MAJTÉNYI 2005. 80-8 8. p. 62 Osvári László 1950. január-szeptember; Havas István 1950-1951.; Wukmann Frigyesné mb. ig. 1951.; Lakatos Boldizsár 1951-1952.; Ehrmann Lajos 1952-1955.
