Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban

74 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései félkész szobor fogadta a városba látogatókat. A félkész főtéri monumentális szoborra példa Marx szobra Chemnitzben (Karl-Marx-Stadt): itt csak Marx fejszobrát helyezték el a túl magasra sikeredett talapzaton, amelyen egy egész­alakos szoborból csak a csizmát lehetett volna jól látni. Ennek következtében Karl-Marx-Stadt egyik gúnyneve a „város fejecskével” (Stadt mit Köpfchen) lett (a „fejecske” németül találékony embert is jelent).52 A szocialista városok főterei - köztük Sztálinvárosé is - magukon viselték az ideológiai és politikai csatározások nyomait, monumentális befej ezetlenségük az egyes városok is­mertetőjelévé is vált. A szocialista városok térhasználati szokásairól született egyik legnagyobb hatású, Susan E. Reid és David Crowley szerkesztésében megjelent tanulmány- kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a nyilvános terek átpolitizálását kelet­európai összehasonlító nézőpontból elemezze. A kötet szerzői többek közt arra keresik a választ, hogy miben voltak sajátosak a szocialista korszak terei és térhasználati szokásai, a városi terek használatának politikai szimbolizmusa? Szerencsére letesznek arról, hogy a szocialista városi teret egységesen definiál­ják. Ehelyett az egyes városi terek használatának gyakorlatából és reprezentá­cióinak funkcióiból igyekeznek megérteni a szocialista korszak mindennapjait - a moszkvai úttörőpalotától a kommunalkakban megvalósított magánéletig. 2000 után számos jelentősebb kelet-európai új építésű szocialista város­ról készült a kultúratörténeti megközelítést használó elemzés. Nowa Elutaról Katherine Lebow disszertációja és könyve, aki elsősorban Kotkin és Alf Lüdtke modelljeit használva főként a téma ifjúságtörténeti és gender-vetületét elemzi, valamint azt, miként alakult át Nowa Hutában a szabadidőkultúra.53 Stalinstadtról Timothy Dowling, Andreas Ludwig, és Ruth May tollából je­lent meg könyv, akik az első NDK-beli szocialista város történetének számos aspektusát elemzik a város tervezésének történetétől kezdve egészen a város emlékezetben betöltött szerepéig.54 A bolgár Dimitrovgrad története kapcsán Ulf Brunnbauer a családpolitika és a szabadidő eltöltésének átalakítására tett kommunista kísérletek hatását elemezte.55 Az Új-Zágráb lakótelepén élők 52 A szobor és a róla szóló képzetek történetét elemezte: VON PLATÓ 2002. A félkész főtérre példa Sztálinvároson kívül Eisenhüttenstadt (Stalinstadt) főtere is, tervezésének és építésé­nek történetét részletesen ismerteti: MAY 1999. 210-313. p.; Nowa Huta főterének déli olda­lára egy monumentális színházi épületet terveztek, amely lezárta, egyben kiemelte volna a tér monumentalitását. Az épület végül sosem készült el. Forrás: http://english.nh.pl/architecture . htm (utolsó letöltés: 2009. nov. 12.) 53 Lebow 2002.; Lebow 1999.; Lebow 2001.; Lebow 2004.; lebow m.a. 54 May 1999.; Dowling 1999.; Ludwig 2000. 55 Brunnbauer 2005.; Brunnbauer 2007.

Next

/
Oldalképek
Tartalom