Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
72 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései („a második szocialista város német földön”).43 Stalinstadt története kitüntetett helyet kapott a kilencvenes években az NDK-ról szóló várostörténeti munkák között, mivel több monográfia, tanulmány is megjelent az NDK társadalmában bekövetkezett változásokat sűrítve megjelenítő első német szocialista városról. Ennek egyik oka, hogy a mindennapi életben, az emberek fejében vagy a tér- használatban és a családok életében végbemenő változásokat nem lehet makroszintű elemzésekkel megragadni, és az NDK-val foglalkozó társadalomtörténészeket az utóbbi időben ezek a témák is erőteljesen foglalkoztatják. E mögött az a koncepció húzódik meg, hogy egyetlen város (ez esetben Stalinstadt) történetének mindennapjairól szóló elemzés többet elárul a városokban zajló társadalmi folyamatok működéséről, mint több tucat város felülről történő vizsgálata. Ez még azokban az esetekben is igaz lehet, amikor a várostervezés, építés, építészet története áll a középpontban.44 Az egyik első, Stalinstadtról is szóló társadalomtörténeti munka a Lutz Niethammer nevével fémjelzett kutatócsoporthoz kapcsolódik, amely egyúttal kulcsfontosságúvá vált a szocialista korszak emlékezetével foglalkozó irodalomban.45 A kötet kulcskérdése az, miként élték meg az NDK iparosítását, modernizációját az emberek. A szerzők értelmezéseiket az elemzett inteijúkkal párhuzamosan közölték, ezáltal biztosítva a többszörös nézőpontot az elbeszélésben (a visszaemlékezők múltrekonstrukcióiból és megéléstörténetéből táplálkozó, illetve a szerzők saját nézőpontja). Másrészt a visszaemlékezők in- teíjúszövegeken végrehajtott javításai ugyanúgy az elemzés tárgyát képezték, mint a közösen létrehozott emlékező szövegek. A Stalinstadttal foglalkozó munkák többek között vizsgálják a város lakóinak sajátos identitását kialakító önképet, a városlakók kulturális életének és a szabadidő eltöltésének változását, a helyi kommunális politikát, a társadalmi normák változását, a városi utcák, terek, intézmények névadását, a nyilvános terek politikai szimbolikáját, a városról szóló filmeket, a lokálpatriotizmus kialakulását, a lakáskultúrát és a szocialista városhoz illő szocialista embertípus ideálképét. Különösen érdekes az a tanulmánykötet, amely Stalinstadtot a nyugat-német „csinált várossal”,46 Wolfsburggal, a Volkswagen-várossal hasonítja össze. Az összehasonlítás abból a tézisből indul ki, hogy az eltérő politikai rendszerek más-más 43 Jelentős részben Hoyerswerda társadalomtörténetével foglalkozik a következő tanulmánykötet: HÜBNER 1995. 44 MAY 1999. 45 Niethammer—von Plató—Wierlinge 1991. 46 A „csinált város” (tervezett, illetve erőteljes állami beavatkozás miatt létrejött város) kifejezés eredete magyarul: SZIRMAI 1988.
