Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I—II. 483 társadalmát. A cikkek témaválasztása, kérdésfelvetése szinte minden esetben túlmutat a tények (ki, hol, mikor) rögzítésén, és további összefüggések feltárására irányul. Ennek a kutatói attitűdnek köszönhető, hogy a tanulmányok rendre többet tartalmaznak, mint amit a címük ígér. Csak néhány példa: a Buda város pecséthasználatának kialakulása (I. k. 271-298. p.) című írás a teljes hazai városi oklevéladás kezdeteit áttekinti. A már említett, Budafelhévízröl szóló tanulmány a Duna mindkét partján fekvő települések, révek és átkelők rendszerét, továbbá a köztük lévő gazdasági, jogi és társadalmi kapcsolatokat is feltáija. A főváros és a Pest környéki falvak (Gubacs, Soroksár, Gercse) történetének feldolgozásai (I. k. 183-216. p.) egyúttal a piackörzeteknek és a piachálózatnak a helytörténeti érdeklődésen jóval túlmutató, szélesebb kérdéseit is tárgyalják. De még egy olyan látszólag kis jelentőségű írás is, mint a Budai Jogkönyv Mollay Károly-féle 1959-es német kiadásáról szóló recenzió (amelyet a szerző kifejezett kérésére választottak be a kötetbe a szerkesztők, I. k. 299-300. p.), alapvető megállapításokat tartalmaz a magyar városfejlődés egészére vonatkozóan, továbbá javaslatokat a Jogkönyvhöz összeállítandó, máig sem elkészült kommentár-kötethez. Ezek között emeli ki, hogy a városi jog és szokásjog egyes elemei, mint például az evictio (szavatosság), régebbiek a német polgárság tömeges beköltözésénél, és így az autochthon hazai városfejlődés bizonyítékának tekinthetők. Utoljára hagytam a Kubinyi Andrásra oly jellemző invenció és módszeresség talán legjellemzőbb példáját, a Buda kezdetei című tanulmányt (I. k. 43-99. p.), amely eredetileg német nyelven jelent meg 1972-ben.4 Ez a kismonográfia eddig méltatlanul elkerülte a magyar kutatás figyelmét, most azonban F. Romhányi Beatrix kitűnő magyar fordításában végre beépülhet a magyar történeti köztudatba. Az eredetileg a Gießeni Egyetem professzora, Herbert Ludat felkérésére írott munka azt a kérdést járja körül, hogy Buda felemelkedése új városalapításnak vagy Pest és Óbuda áthelyezésének kö- szönhető-e. Ennek megválaszolásához Kubinyi a joghatóság, a tulajdonviszonyok és a térszerkezet alakulását követi nyomon. Elemzésével olyan, az írásos forrásokban nem részletezett folyamatokat is sikerül közvetett módszerekkel bemutatnia, mint a betelepülés és a város korai igazgatásának fejlődése. Az általa megkezdett munkát folytatja Végh András közelmúltban megjelent kétkötetes topográfiai összeállítása.5 Összességében elmondhatjuk, hogy amíg a Budapest története Kubinyi András által írt fejezete szintetizáló alapműnek tekinthető, az itt ismertetett két kötetben egybegyüjtött tanulmányok analitikus mélységükkel, egyes részletkérdések elemző tárgyalásával tűnnek ki, mégis szinte monografikus egységgé állnak össze. A szerkesztők érdeme túlnő a tanulmányok könnyebb fizikai hozzáférhetőségének elősegítésén (pedig ez sem lenne kevés!); nem reprint kiadásról, hanem gondos újraszerkesztésről van szó, a hivatkozási rendszer és a bibliográfia egységesítését is beleértve. A munka így jóval többet ad a kutató számára a részét képező írások összességénél. Az írások, 4 KUBINYI, ANDRÁS: Die Anfänge Ofens. Berlin, 1972. Dunckeru. Humblot. (Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. Reihe 1. Geissener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens 60.) 5 Végh András: Buda város középkori helyrajza /-//. k. Budapest, 2006-2008. Budapesti Történeti Múzeum.
