Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Műhely - Pál Judit: Melega Miklós: A modern város születése. Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában, a hazai és nemzetközi tendenciák tükrében
Melega Miklós: A modem város születése 435 a részek, ahol a szerző az egyes beruházásokkal kapcsolatos belső vitákat ismerteti a városi képviselőtestületben, vagy az 1908-as tífuszjárvány kihatását a vízmű fejlesztésére. Az elkészült vízvezeték nyomán alkalmazott tarifapolitika valóban mutatja, hogy a város számára nem a nyereségtermelés volt az elsődleges cél, hanem a vízmüveket közegészségügyi-közjóléti intézménynek tekintették. Az utcakövezés különben szintén mint közegészségügyi probléma jelent meg az 1890-es években. A dolgozat egyik erénye éppen ezeknek az ösz- szefüggéseknek a bemutatása. Nagyon fontos az utolsó előtti alfejezet, amely az infrastrukturális beruházásokat és a város pénzügyeit tárgyalja. Melega Miklós kiváló munkát végzett a városi zárszámadások rekonstruálása terén, figyelembe véve a különböző alapokat, valamint a házi pénztár és az alapok közti pénzmozgást is. Igazán sokatmondó mind Szombathely fejlődésére, mind a magyarországi dualizmus kori városfejlődésre nézve, hogy 1867-1914 között a város bevételei 67-szeresükre, kiadásai 45-szörösükre emelkedtek, míg a lakosság száma csak négyszeresére nőtt. A bevételi oldalon ez egyrészt új jövedelmi források megjelenését, másrészt a kölcsönfelvételek megszaporodását jelentette, a kiadási oldalon pedig a kibővülő városi feladatkört, a nagyberuházások finanszírozását. A grafikonok, valamint a kördiagramok a városi bevételek, valamint a kiadások szerkezetéről évtizedekre lebontva igen szemléletesen mutatják a bevételek, valamint a kiadások szerkezetének átalakulását a modem városi funkciókkal összhangban. A városi vagyon bemutatásánál a városi vagyonleltárak elemzéséből indul ki a szerző, és kördiagramokon ábrázolja a vagyonszerkezet teljes átalakulását. A városi háztartás pénzügyi egyensúlya kapcsán az előbbiek fényében nem meglepő a költségvetési hiány állandó emelkedése a korszak végéig. A megjelenő új városi feladatok a városi háztartás egyensúlyának megbillenését hozták az 1870-es évektől. Ahogy a szerző írja, a város akkori színvonalán már a járdaburkolás is óriási kihívást jelentett. Az eladósodás kérdése különben a dualizmus kori városok egyik nagy problémája volt. Úgy látszik, már akkor szembesültek a városok azzal a dilemmával: fejlesztés és eladósodás, vagy pénzügyi egyensúly, de stagnálás? A városok saját erőforrásaikból ugyanis képtelenek voltak fejlesztésre, ezért az infrastrukturális fejlesztések és nagyobb építkezések mind hitelből valósultak meg. Szombathely lenyűgöző fejlődése az infrastruktúra terén majdnem egyedülálló volt Magyarországon még a századforduló gyors urbanizációs folyamatát figyelembe véve is. A szerző választ keresett arra a kérdésre, hogy mi volt a jobb innovációs képesség nyitja, miért előzött meg Szombathely három kivételével minden várost Magyarországon. Felmerül a kérdés, hogy bár Szombathely közvetlen állami támogatást az infrastruktúra fejlesztésére nem kapott, de ennek kiépítése mégis jórészt Széli Kálmán miniszterelnöksége idejére esett.
