Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Műhely - Pál Judit: Melega Miklós: A modern város születése. Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában, a hazai és nemzetközi tendenciák tükrében
MELEGA MIKLÓS AMODERN VÁROS SZÜLETÉSE. SZOMBATHELY INFRASTRUKTURÁLIS FEJLŐDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN, A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁK TÜKRÉBEN. Doktori (PhD) disszertáció, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2010. A magyar várostörténet-írás az utóbbi évtizedek ígéretes fejlődése ellenére alig szentelt figyelmet a 19. századi városfejlődés szempontjából nagyon fontos városi infrastruktúra kérdéskörének. Az egyes városokról készült monográfiákban kisebb-nagyobb mértékben esik ugyan szó az infrastruktúráról, de legtöbbször csak a felsorolás szintjén. Eddig Sipos András kutatásainak jóvoltából csak Budapestről állnak rendelkezésünkre a nemzetközi szakirodalom legújabb eredményeire épülő tanulmányok. Melega Miklós igen terjedelmes doktori disszertációja ezt a hiányt kívánta pótolni. Dolgozatában hármas célt tűzött ki maga elé: bemutatja a 19. századi nyugat-európai városhálózat urbanizációjának eredményeit, különös tekintettel az infrastrukturális ellátórendszerek létrejöttének folyamatára, majd a magyarországi városok infrastrukturális ellátottságát ismerteti, végül - és ez képezi dolgozatának tulajdonképpeni tárgyát - egy esettanulmányon, azaz Szombathely 19. századi városfejlődésén keresztül bemutatja a városi infrastruktúra elemeinek magyarországi megjelenését és térnyerését. Mivel a dualizmus kori magyarországi infrastruktúra fejlődéséről nem készült még átfogó tanulmány, a szerző részben ezt is pótolni kívánta. A dolgozatíró célkitűzése a hiánypótláson túl azért is üdvözlendő, mert a hiteles kép felvázolásához a metropoliszok mellett a kisebb városok kutatására is szükség van. Szombathely azért is kiváló terepet kínál a városi infrastruktúra fejlődésének kutatására, mert magyarországi viszonylatban a legfejlettebb városok közé tartozott, hiszen a rendezett tanácsú városok közül egyedül itt épült ki a korszak végére teljes körű infrastruktúra, de a teljes városhálózatot figyelembe véve erre a teljesítményre mindössze három másik város volt képes: Budapest, Pozsony és Nagyvárad. Szombathely már a korszakban is „mintavárosnak” számított, Éhen Gyula polgármester tevékenysége széleskörűen ismert volt, ráadásul - ahogy a szerző is hangsúlyozza bevezetőjében - Szombathely arra is példa, hogy a vidéki városok számára nemcsak kormányzati támogatással, hanem a helyi erők összefogásával is volt esély a felzárkózásra. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 433-436. p.
