Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kondor Attila Csaba–Szabó Balázs: A lakásépítési politika hatása Budapest térszerkezetére a Kádár-korszakban
Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs: A lakásépítési politika hatása... 403 több esetben elhalasztották. A takarékosság érvényesítése, valamint a mennyiségi lakáshiány csökkentése érdekében a tervmódosítások csak a legszükségesebb bontásokat („szanálást”) irányozták elő, és igyekeztek beépítetlen területekre koncentrálni az építkezést.29 Ez gyakorlatilag oda vezetett, hogy sokszor csak végső esetben, pl. életveszély esetén bontottak el házakat, ami konzerválta a belváros és csaknem minden kerületközpont rossz lakásállományát. Történt mindez annak ellenére, hogy sokan és sokszor javasolták a szanálások felgyorsítását elsősorban azért, mert „a város jelentős részei annyira elavultak, hogy fenntartani őket nem érdemes, költséges, az ottlakó dolgozók helyzete is hátrányos”.30 A bontások számának, így a rekonstrukció-rehabilitáció esélyeinek növelését a várospolitikusok folyamatosan napirenden tartották, de a költségek miatt a szükséges beavatkozásnak csak a töredéke valósulhatott meg, az is elsősorban az 1980-as években, amikor új lakótelepek építésére amúgy sem állt rendelkezésre elegendő forrás. A kudarc beismerését jelentette, hogy az ART 1980-as évek végi átdolgozása során lezajlott vitában a rehabilitáció felgyorsítására Stadinger István tanácselnök-helyettes már a külföldi tőke bevonását is lehetségesnek tartotta.31 A lakásépítési politika kedvezőtlenül hatott vissza a város esztétikai megjelenésére is. Az idő előre haladtával több politikai fórumon vitatéma volt a házgyári lakótelepek variabilitásának hiánya, a falanx-szerű város létrejötte.32 A politika azonban nem jutott tovább ennek megállapításán, mert minden költségnövelő tényezőt kiiktattak a megvalósítás során. Egyedül talán a budai oldal zöldterületeinek pusztulásával járó építkezések ellen sikerült hatásosabban fellépni az 1970-es évek második felétől, de ebben is elsősorban a költséghatékonyság játszotta a fontosabb szerepet.33 29 MÓL XIX-D-6-gg ÉVM Jantner Antal miniszterhelyettes iratai, 59. d. Tájékoztató a fővárosi lakásellátás javítására kidolgozott lényegesebb javaslatokról. 1978. szeptember 19. 30 BFL MSZMP BP (XXXV. 1 .a.3.) 1973. október. 30. - 116. őe. Orsai János felszólalása. Orsai felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet kevesebbet bontani, mert „végső soron Budapest határát sem lehet kitolni Békéscsabáig”. 31 BFL MSZMP BP VB (XXXV.l.a.4.) 1988. február. 08. - 775. őe. 32 Pl. BFL MSZMP BP (XXXV.l.a.3.) 1973. október. 30. - 116. őe. Ezen az ülésen Deák Livia a következőket mondta: „Kitűnő, nagyszerű lakótelepek vannak, de nagyon csúnyák.” Ezzel szemben olyan vélemény is elhangzott, amelyek szerint a budapesti lakótelepek megjelenése jobb a nyugat-európai és amerikai nagyvárosok hasonló telepeinél (ilyen értelmű volt pl. Bondor József hozzászólása az MSZMP BP egy 1970-es ülésén; ez az összehasonlítás azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint „nagy derültséget” okozott. BFL MSZMP BP (XXXV. 1.a.3.) 1970. szeptember. 24.-97. őe.) 33 MÓL ÉVM, XIX-D-6-ii 41. d. Ábrahám Kálmán miniszter iratai. Az FT és ÉVM Párt VB közösülése. 1979. december. 18.
