Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Ladányi János: Létezett-e szocialista típusú urbanizációs modell?
Ladányi János: Létezett-e szocialista típusú urbanizációs modell? 39 szúak irányába eredményeztek rejtett jövedelemátcsoportosítást. Ez meglehetősen általános tendencia; nemcsak a lakással kapcsolatos dotációra, hanem a szociálpolitikainak nevezett újraelosztás egészére is igaz.9 Létezett-e tehát sajátosan szocialista típusú urbanizáció? E kérdésre abban az értelemben határozott nemmel kell válaszolnunk, hogy- mint ezt Konrád és Szelényi már sok évvel ezelőtt kimutatták10 - a kelet-európai gazdálkodási, területfejlesztési és -igazgatási rendszer meglehetősen erős történelmi folytonosságot mutat, és lényegében a központosított, porosz utas modell folytatásának tekinthető. A kérdésre adandó igenlő válasz megfogalmazásakor abban az értelemben is óvatosnak kell lennünk, hogy a városfejlődésnek sosem volt egyetlen, „igazán szocialista” formája: a létező szocializmusok - még akkor is, ha itt csak azok közép-kelet-európai változatait vizsgáljuk- ebben a tekintetben is jelentős korszakonkénti és országonkénti eltéréseket mutatnak. A szocialistának nevezett rendszert igen különböző történelmű, gazdasági és társadalmi fejlettségű országokra kényszerítették rá, és ezért - no meg a „szocializmus építésének” során követett, egymástól korszakonként és országonként komoly eltéréseket mutató módszerek következtében - az eltérések igen jelentősek voltak az (állam)szocialista periódus egész időszakában.11 A szocialista urbanizációs modell megléte mellett szóló egyik legfontosabb érv azonban az, hogy az említett különbségek a szocialista korszakban egyértelműen csökkenő tendenciát mutattak. A „szocializmus országaiban” ebben a vonatkozásban is határozott homogenizációs tendencia zajlott le, vagy, hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat: „a szocializmus általános törvényszerűségei győzedelmeskedtek a nemzeti sajátosságokon”. Melyek voltak tehát ennek az (állam)szocialista típusú urbanizációnak a sajátos jellemzői? Említettük már az áru- és pénzviszonyok teljes kikapcsolására, majd később erőteljes korlátozására irányuló törekvést, ami az általunk itt vizsgált vonatkozásban a telekárnak és a lakbéreknek a kereslet-kínálat-ár mechanizmustól való elszakításában nyilvánult meg. Fontos sajátosság az állami tulajdonú lakások magas aránya is, és az, hogy ezeket a központilag erősen szubvencionált állami lakásokat az államszocialista korszak klasszikus, szocialista ortodoxiával jellemezhető periódusában többnyire középmagas és magas státuszú családok kapták. Később, amikor a vizsgált országok egy része rövidebb-hosszabb ideig a többé vagy kevésbé következetes piaci reformok útjára lép - tehát csak ott és csak akkor, ahol és amikor érvényesülnek a „szocialista piacgazdaság” 9 Ladányi 1975., 1976. 10 Szelényi 1973.; konrád-Szelényi 1978. 11 andrusz-Harloe-Szelényi 1996.
