Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kondor Attila Csaba–Szabó Balázs: A lakásépítési politika hatása Budapest térszerkezetére a Kádár-korszakban
Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs: A lakásépítési politika hatása... 395 Kevésbé látványos változást eredményeztek az épülő családi házas, illetve társasházas részek. Ezek legtöbbje a már hasonló módon beépült városrészekbe ékelődött, teljesen új parcellázás inkább az egykori mezőgazdasági vagy egyéb beépítetlen területeken történt. A három évtized alatt viszonylag egyenletes tempóban felépült 60 000 családi ház. Térbeli eloszlásuk mutatja, hogy a már korábban is beépült részeken, vagyis a külső kerületekben jöttek létre (2. ábra). Arányaiban a legkevesebb családi ház azokban a régi munkáskerületekben épült, amelyek már eleve zsúfoltak voltak, és kevés lehetőség volt telekosztásra (pl. a IV., XV, XIX., XX. kerületek). Ezek között Újpesten szám szerint is kevés családi ház épült (863 a 30 év alatt), ami azzal magyarázható, hogy itt volt a legnagyobb méretű a rekonstrukció: az alacsony beépítésű városrész igen jelentős részét lebontották, és a többit is rekonstrukcióra jelölték ki. A legtöbb családi ház (8-9000 kerületenként) a XVI-XVIII. kerületekben épült, vagyis ott, ahol volt szabad terület, amelyre nem terveztek lakótelepet. Társasházak (csoportos és egyéni formában) a város legfrekventáltabb területein, elsősorban a budai zöldövezetben és Zuglóban épültek. Ez az övezet nem különült el a 2. ábra. A családi házas területeken az 1960-1990 között épült családi házak aránya (%), valamint a lakótelepek elhelyezkedése Forrás: 1990. évi népszámlálás Budapest I-XXII. kerületeinek adatai (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1992)
