Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953
Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Kis titkosszolgálati topográfia 1945-1953 355 ellenség elleni harc jegyében az egyház, a tömegszervezetek és az állampolgárok lehallgatása mindennapossá vált, a pártok megfigyelése a választások után is tovább folytatódott, s a velük szembeni nyomozásokhoz és letartóztatásokhoz az államellenes szervezkedés vádjának tág értelmezése adott lehetőséget.19 Egy későbbi rendelet még tovább szélesítette az erőszakszervezet hatáskörét: eszerint az ÁVH vezetője már az állam érdekei szempontjából aggályos személyek kitiltásának, rendőrhatósági felügyelet alá helyezésének elrendelésében elsőfokú hatósági jogkört is gyakorolhatott, ami nagy szerepet játszott a hamarosan beinduló koncepciós perek előkészítésében.20 Az ellenség likvidálásának eszköztára széles skálán mozgott: koncepciós per, internálás, börtönbüntetés, kitelepítés várt rájuk. A politikai rendőrség kezdte kiépíteni az intemálótáborok új rendjét, intézte a kitelepítést, átvette az ország börtöneit és őrizte a határokat. Hannah Arendt meglátása szerint a totalitárius rendőrségnek nem az a feladata, hogy bűntényeket táijon fel, hanem, hogy kéznél legyen, amikor a politikai hatalom birtokosai bizonyos embercsoportok letartóztatását eldöntötték.21 Magyarországon ezt a feladatot teljesítette Péter Gábor politikai rendőrsége, amikor a negyvenes évek végén elkezdődött koncepciós persorozat szereplőit Budapest egész területéről „begyűjtötte”, majd a perek vizsgálati szakaszát a legbrutálisabb eszközök bevetésével levezényelte, és „felkészítette” a vádlottakat a kirakatperekre, a perek alatt pedig ellátta az őrizetesek felügyeletét. Már 1947-től beindultak azok a tisztogató akciók, amelyek nyitányaként 1947. január 5-én a belügyminiszter bejelentette a „hortysta katonatisztekből, hivatalnokokból és politikusokból” álló Magyar Testvéri Közösség köztársaság-ellenes összeesküvésének leleplezését. A HM Katonapolitikai Osztálya által kezdett nyomozás irányítását hamarosan az ÁVO vette át. Egy hónappal később, amikor az ÁVO-tól vissza akarták venni az összeesküvők ügyét, Péter Gábor nem engedte magát félretolni, emberei megszállták a munkásság fellegvárának számító MÁVAG-ot, hogy a Magyar Közösség-ügyben letartóztassák a gyár vezetőit.22 1948. szeptember 22-én hivatalos közlemény jelent meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH)23 által előkészített MAORT-ügy vizsgálatáról, amely szerint az ország gazdasági fejlődését akadályozó ipari szabotázst állapítottak 19 1946. március 23-án lépett hatályba az 1946. évi VII. törvény a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. 20 288.010./1948. BM. sz. rendelet. 21 Arendt 1992. 22 A magyar nép nem tűri hogy megakadályozzák az összeesküvés felderítését és a résztvevők kíméletlen megbüntetését. Szabad Nép, 1947. február 8. 23 Az 1948. szeptember 10-én hatályba lépett 288.009/1948. B.M. sz. rendelet állította fel a rendőrség kötelékéből kiemelt, közvetlenül a Belügyminisztérium alá rendelt Államvédelmi Hatóságot.
