Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
344 A városok mindennapjai, életvilága Azonban kapcsolatáról Ágnessel - amely 1974 szeptemberétől 1975 tavaszáig tartott - részletesen beszélt: „Ágnest kb. két éve ismerem, a Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgoztunk együtt. Egész közeli kapcsolatba kerültem Ágival, értem alatta, hogy szexuális kapcsolat is volt közöttünk. Olyan udvarlásféle volt kettőnk között, mert beszéltünk arról, hogy jó lenne összeköltözni.” A férfi elmondta azt is, hogy házas, bár állítása szerint feleségétől évek óta külön élt. Viszont elválni nem akart, ezt azzal indokolta, hogy nem lett volna pénze válóperre. Úgy jelenítette meg, hogy a lánynak alternatívaként felvetette a vidékre költözés lehetőségét, amit azonban Ágnes elutasított, arra hivatkozva, hogy szüleitől nem akar eljönni.103 Ágnes nem járt orvosnál terhessége alatt, vallomása szerint összesen 3 kilót hízott. Akárcsak más titkolt terhességnél, Ágnes esetében is a tanúk, a titokjátszma részeseiként, azzal érveltek, hogy nem vették észre a lány terhességét. Milyen érvelésmódokat alkalmaztak? A művezető annyit mondott, hogy azt észrevette, hogy az „utóbbi időben kicsit vastagabb, teltebb sűrűbb lett.”104A tanúkihallgatások elbeszélésmódjának másik sajátossága a meglepetés, az ellentmondás megjelenítése az újszülöttgyilkosság és a nő magatartásmódja között: „Meglepett Ágnes ilyen magatartása, ugyanis nagyon rendes, szerény és igen szorgalmas munkaerőnek ismertük meg.”105 Ágnesnek a helyszíni szemlén kihallgatott munkatársa, Edit is mesélt a rendőröknek Ágnes udvarlójáról, mivel a fiú „esetenként motorkerékpárral hozta a gyár elé”,106 és Ágnes férjhez szeretett volna menni hozzá. Edit tanú- kihallgatásán arról is beszélt, hogy Ágnessel úgy barátkoztak össze, hogy igen erős dohányosok voltak, együtt szívták a cigarettát a vécé előterében. 1974- től 1975. augusztusig egy műszakban dolgoztak, és Edit úgy ábrázolta, hogy mindig a férjhez menéssel viccelődtek: „mint fiatalok, túl akartuk egymást licitálni a férjhezmenéssel. Mindig viccelődtünk, melyikünk fog előbb férjhez menni”.107 * Az ügyészi kihallgatáson azt vallotta, hogy azon a napon, 1976. január 12- én délutános műszakban dolgozott munkahelyén, a Magyar Pamutnyomóipari Vállalat újpesti Erkel Ferenc utcai telephelyén, az Alkotmány szakmány szö103Az udvarló tanúvallomása. 1976. január 30. 104 A főművezető tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 30. 105Az üzemrendész tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 30. 106Az udvarló a kapcsolat befejezéséről úgy nyilatkozott, hogy többé „már nem ment eléje a gyárba”. Tanúvallomás, 1976. január 30. 107Edit tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 30.
