Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
334 A városok mindennapjai, életvilága egyes esetben vizsgálni kellett, hogy a cselekmény elkövetését mennyiben befolyásolta a szülő nő különleges állapota és a társadalmi rosszallás.28 A szocialista időszakban évente 25-30 felderített csecsemőgyilkosság volt,29 amit 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetett büntetni. 1958-1961 között átlagosan két év szabadságvesztés büntetést szabtak ki.30 Két alábbiakban elemzett esetemben, Ilonánál és Ágnesnél „primitív személyiségre”31 hivatkozva szabtak ki a bírók két év börtönben letöltendő szabadságvesztést, mellékbüntetésként két éves eltiltással a közügyek gyakorlásától. Nemzetközi kontextusba helyezve a kérdést, miszerint a büntető törvény- könyvekben privilegizált tényállás-e az újszülött megölése, két tendencia körvonalazható: az országok egy csoportja a csecsemőgyilkosságot a legutóbbi időkig privilegizált esetként szabályozta, nemrég azonban kiemelte az emberölés privilegizált esetei köréből. így tettek például Németországban és Spanyolországban.32 Ezzel szemben az olasz, a svájci és az osztrák büntetőjogban továbbra is privilegizált tényállás maradt. Kriminológiai szempontból, a közvetlen környezet közömbösségét, felelősségét vizsgálók azzal érvelnek, hogy az anya elsősorban áldozat, másodsorban gyilkos. Cseres Judit kriminológus Eltékozolt újszülöttek című kötetében 197 esetet elemezve azt a megállapítást tette, hogy a titokjátszma-ajánlatot kínáló környezet, amelynek segítségével az anya kilenc hónapon át úgy tehet, mintha nem várna gyermeket, felelős a gyilkosság bekövetkezéséért. Herczog Mária szociológus szerint titkolt terhesség az, amelyben az állapotos nő környezete Gabriella 1964-1972 közti időszakot vizsgáló kutatásában 60 esetből 3-at minősítettek előre kiterveltnek. RASKÓ 1978. 462. p. 28 Büntetési tétel: 1998 előtt 5-15 év, 1998-2003 2-8 év volt, 2003 óta 10-15 év. 29 Mivel a korszakban tehát az újszülöttgyilkosság beolvadt az emberölés alapesetébe, a bűnügyi statisztikákból nehéz lenne rekonstruálni a felderített esetek számát. CSERES 2000. 53. p. Raskó Gabriella kriminológus részletesen elemzett 60, 1950-1973 közötti jogerős bírói ítélettel zárult esetet. RASKÓ 1978. 440-466. p. dr. Cseres Judit kutatásai szerűit 1982-1986 között 90 jogerős bírósági ítélettel zárult ügy volt. Az elítéltek közül csak 35 volt hajadon. ZSIGMONDI MÁRIA: Oltalmat a születendőnek! Nők Lapja, 1988. április 9. 3. p., április 16. 6. p. A vizsgált időszakra vonatkozóan a felderített újszülöttgyilkosságok számát táblázatban foglalta össze: RÁKÁR 2001.23. p. Cseres Judit statisztikái szerint a rossz gazdasági mutatókat produkáló 1983-as évben 38 felderített eset volt, a pozitívabb jövőképü 1989-ben 11 eset. A fel nem derített esetekkel együtt évente kb. 50 csecsemőgyilkosság lehet Magyarországon. SOMOGYI 1996. 3. p. 30 CSERES 2000. 53. p. 31 Ez igazságügyi elmeorvosi szakértői kifejezés. 32 MÉSZÁROS 2002.
