Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
332 A városok mindennapjai, életvilága munkájában hangsúlyozta, hogy az ingázás oka a Kádár-korszakban elsősorban az volt, hogy a területi célú fejlesztéseknek megfelelően az ipart 1959- től decentralizálni kezdték. A korabeli döntéshozók feltételezték, hogy az ipari foglalkozások elterjesztése önmagában is mérsékeli az emberek közötti egyenlőtlenséget, ezért (elsősorban feldolgozóipari) üzemeket telepítettek vidékre. Emiatt nőtt a napi ingázók száma.13 E fejlemény értékelhető pozitívumként abból a szempontból, hogy így a területi jövedelmi különbségek mérséklődtek; és negatívumként, mivel az ingázás miatt lazultak a családi kapcsolatok.14 Megközelítésmódok Az újszülöttgyilkosságok megítélésének 20. századi átalakulásával kapcsolatban a tudományos fejlődéssel, amelynek révén a tudomány hatalmat nyert a biológiai folyamatok kontrollálása felett, valamint a szocialista időszakban a hivatalos diskurzusban is támogatott női egyenjogúsággal szoktak érvelni, ez utóbbi tematizálta, hogy joga van-e a nőnek dönteni a szülés megtagadásáról. Az 1945 utáni történelemben az abortusz teljes tagadásától a viszonylagos liberalizálásig többféle megoldást is láthattunk.15 A téma többféle értelmezési keretben közelíthető meg: 1. a társadalmi-gazdasági körülményeket elemezve - a korszakban ezek közül a szegénységet, a tudati elmaradottságot, az italozó életmódot emelték ki;16 2. alkotmányjogi szempontból, a születendő gyermek védelmét fokozottan figyelembe véve; 3. kriminológiai szempontból, a közösség közömbösségét vizsgálva; 4. büntetőjogi szempontból: az ítélkezési gyakorlatot elemezve, vagy jogdogmatikailag, az elkövetési idő és a beszámítási képesség összefüggéseit értelmezve.17 A csecsemőgyilkosságok értelmezésének legkézenfekvőbb megközelítésmódja büntetőjogi szemléletű. A Kádár-korszakban az 1961. évi V. törvény18 a csecsemőgyilkosságot - a Csemegi-kódexszel ellentétben, amelyben privi13 VALUCH 2001. 70. p. 14 Erről részletesebben ld. TÓTH 2008. 50-75. p. 15 HERCZOG-RÁKÁR 2001. 15. p., Erről részletesebben ld. HORVÁTH 2004.; a lengyelországi gyakorlatról: MlSHTAL 2009.; a romániai példáról: MASSINO 2009. Irodalmi feldolgozás a koreai abortuszokról: VAN-SZA 2007. 16 ZSIGMONDI MÁRIA: Oltalmat a születendőnek! 2. Nők Lapja, 1988. április 9. 3. p.; április 16. 7. p. 17 KOVÁCS 2001. 35. p. 18 Az 1962. évi 10. tvr. léptette életbe 1962. június 1-jétől.
