Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Szécsényi Mihály: A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években
316 A városok mindennapjai, életvilága Ezt a gondolatmenetet támasztja alá, hogy a funkcionalista szociológia szerint az adott deviancia szinten, pontosabban féken tartására létrehozott intézmények kapacitása, a szükséges személyzet (pl. rendőrség) létszáma igazodik az adott deviancia szintjéhez, az abban szenvedők, vagy azt elkövetők, gyakorlók számához, társadalmon belüli arányához. Erről mit sem sejtve, a szocialista Magyarországon nem csak az ún. Központi Erkölcsrendészeti Hatóságot szüntették meg 1949-ben, de az utógondozás intézményeit is, amelyek közül többet egyházak, vagy civil szervezetek tartottak fenn. Heller Farkas is felismerte ennek jelentőségét és megállapította, hogy „A reglementációs rendszer idején senki sem vitatta, hogy szükség van nagyobb létszámú erkölcsrendészeti részlegre.”15 Ezeket az apparátusokat sok nyugati és gyakorlatilag minden szocialista országban megszüntették, miközben helyettük, a prostitúció megszűnéséről vallott elképzeléseknek megfelelően, kis csoportokat, osztályokat működtettek. Heller burkolt kritikával jelezte az ezzel kapcsolatos véleményét és a helyzet tarthatatlanságát írásában. A megoldásra adott javaslata nyilvánvalóan irreális és illúziókat kergető volt. „Hazánkban, ahol az üzletszerű kéjelgés bűncselekményt képez, feltétlenül indokolt az erkölcsrendészetre specializált részlegek foglalkoztatása. Problémát csak az jelenthet, hogy miként csoportosítsák az erkölcsrendészeti erőket. Ami a létszám esetleges növelését illeti - szocialista államunkban nem a rendőrségi alkalmazottak számának emelésével, hanem a társadalom aktivizálásával kell erősíteni az erkölcsrendészet ütőképességét.”16 A prostitúció fellendülését és formáinak változását nem csak a rendőrség észlelte. A szélesebb közvélemény számára a rendszer iránt elkötelezett irodalom is igyekezett ezt a szocializmustól úgymond idegen társadalmi jelenséget megmagyarázni és értelmezni. A rendszer hívei, elkötelezettjei, ideológusai, és mint láttuk, rendőrei sem értették, miért és hogyan jelenik meg és működik a prostitúció az új rendszerben, a „szép új világban” felnőtt férfiak és nők miért és hogyan kerülhetnek kapcsolatba a prostitúcióval. Ezt néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni. Az első példánkat, vagy esetünket egy korabeli regényből, Balázs Anna A bukott lány című könyvéből vettük, amely 1965-ben jelent meg, már első ízben 30 000-es példányszámban.17 A kisregényben az írónő egy vidékről Budapest valamelyik külső kerületébe költözött munkáscsalád életét, lányuk el- züllését mutatja be az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején. Az alkoholista apa lakatos, az anya házakhoz jár takarítani, hogy legyen mit enniük, mert hat gyermeket nevel. A nagymama házában élnek, amelyhez még egy szobát sze15 Heller 1965. 56. p. 16 HELLER 1965.56-57. p. 17 BALÁZS 1965. 213. p.
