Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Havadi Gergő: Szombathely vendéglátása és szórakozóhelyeinek életvilága a Kádár-rendszerben
Havadi Gergő: Szombathely vendéglátása és szórakozóhelyeinek ... 277 vonatkozóan (adatkezelési nehézségekre hivatkozva) nem tudott egzakt számokat mondani. Mindenesetre a Romkert kivilágítását nem tartották időszerűnek: „A Romkert esti megvilágítását csak nagyobb összeg biztosításával lehetne megvalósítani, erre nálunk nincs nagy szükség, nappal is megtekinthetik a kirándulók és a város dolgozói. [...] A külföldi látogatók adatait nem jegyezzük, ugyanis többször észrevételezték, hogy miért kérdezik adataikat, s így csak azokat jegyezzük, akik hivatalos úton vannak, vagy szervezett csoportokkal jönnek. Jelenleg még a külföldi forgalom nem nagy a város területén”.20 Az 1963-as városfejlesztési koncepció a turizmusból származó bevételek növelését célozta meg, a nyugati, elsősorban a szomszédos osztrák állampolgárokat kívánták hosszabb maradásra és pénzköltésre ösztönözni. Magyarország vendéglátási hagyományainak felelevenítését (csárda jellegű kisvendéglők), illetve az új szállodák, szórakozó helyek építését, a boldogan és elégedetten fogyasztó dolgozók látszatát keltve a töretlen szocialista fejlődés tudatos kommunikációjának szánta a politikai vezetés nyugat felé.21 Az új szállodák a nyugati devizabevételek növelésére irányuló gazdaság- politika részeként épültek. Az 1970-es évektől vidéken is beindult a szálloda- építési hullám, és a turisztikai szempontból fontosabb városokban a szállodai beruházásokkal párhuzamosan éttermek és éjszakai bárok is létesültek, amelyek már nemcsak a tehetős nyugati vendégek, hanem részben a vezető káderek, illetve egy újgazdag „maszek” réteg fogyasztói igényeire is aspiráltak. Szombathely első, a korszakban modemnek számító szállodája, az Isis 1967- ben épült fel, majd 1972-ban adták át a luxuskörülményeket biztosító Claudius Hotelt.22 Utóbbi már a nyugati turisták elvárásainak is megfelelő létesítmény volt. A hetvenes évekre a szocialista elgondolások szerint kialakuló modern városközpont része lett az első osztályú szálloda, amely nappali (általában teraszos) zenés presszóval, étteremmel és éjszakai bárral is rendelkezett - a mai 20 VaML XXIII-526/a/l-4. Városi Tanács VB. 21 Az ötvenes évek közepétől a hatalom prospektusokban és más propagandaanyagokban próbálta külföldön, elsősorban Nyugat-Európában elhitetni a magyar családok bőségét, jólétét és szabadságát. Például azzal, hogy egy átlagos magyar háziasszony milyen pazar módon tudja vendégül látni ismerőseit: hidegtál, sonka, aszpikos nyelv, negyvenféle behütött ital, miközben egy átlagos fizetés 8-900 forint volt, és rengetegen próbáltak átszökni nyugatra. Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattár, Mikes Imre hagyatéka, 451. p. 22 Az új szállodák neveiket, az idegenforgalom igényeinek megfelelően, nem kommunista vezetőkről, hanem Szombathely alapítóról és a városban található római kori emlékekről kapták. A hatvanas évek második felében induló decentralizációs gazdasági reformok (új gazdasági mechanizmus) előtérbe helyezték a lokalitást. Az elnevezések egyre inkább mentesültek az ideológiai tartalomtól. A helyi római kori látványosságokat előszeretettel neveztek el Claudius római császárról, aki Sabaria alapítója volt Kr.u. 41-ben.
