Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Helyi társadalmak? - Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből

260 Helyi társadalmak? zása dacára került a gyárba.17 Hasonló módon reagált a Vagongyár akkor is, amikor ún. „speciális” termékek előállításával bízták meg a gyárat. 1961 elején Hruscsov azzal a kéréssel fordult a szocialista országok párt­vezetőihez, hogy az éleződő nemzetközi helyzetre való tekintettel (amerikai kémrepülő lelövése a szovjet légtérben, a berlini fal felépítése, a szovjet-kínai viszály elmérgesedése, majd a Karib-tengeri válság) gyorsítsák fel a „baráti” hadseregek fejlesztését, fegyverzetének korszerűsítését.18 Magyarország - hír­adó berendezések és légvédelmi ágyúk mellett - a páncélozott szállító harci járművek gyártását kapta feladatul. Ennek a programnak a keretében utasították a vagongyárat, hogy a Győri Szerszámgépgyárral közösen kezdje meg az elő­készületeket a páncélozott szállítójárművek (FUG, PSZH)19 gyártására. A vagongyárból 1951-ben kivált Győri Szerszámgépgyárnak katonai ter­mékek gyártása lett az elsődleges feladata. A Kádár-érában a Csepel Autógyár D 344 típusú összkerékhajtású katonai teherautói számára gyártottak itt komp­lett részegységeket, mellső és hátsóhidakat, az 1960-as évek elejétől pedig - az egykori anyagyárral kooperálva - a Horváth Ede igazgatta Győri Szerszámgép- gyár lett a FUG-ok gyártásának a központja.20 A vagongyár - amelyet a FUG-ok páncélozott úszótestének a gyártásával bízták meg - jelentősen elmaradt a tervezett célkitűzésektől. Lakatos Albert, a Vagongyár vezérigazgatója 1962 januárjában közölte a Kohó és Gépipari Mi­nisztériummal, hogy a programot az import gépek beérkezésének késése és a „KGM által diktált rendkívül rövid idő” miatt nem fogják tudni teljesíteni.21 Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter 1963 tavaszán meglátogatta a gyárat, és a helyi vezetők legnagyobb megdöbbenésére kijelentette: a páncéltest gyártást el kell venni a Vagongyártól, mert amit a Vagongyár csinál, az „barbár techno­lógia”. A miniszter türelmetlenségének az volt a legfőbb oka, hogy a KGST-ko- operációban gyártott FUG-okat a Varsói Szerződés vezérkari főnökeinek 1963 17 GYMLMPB VB 1. f. 3. cs. 94 őe. Igazgatói jelentés a dieselmotorgyártás (sic!) helyzetéről a W. P. Vagongyárban, a mennyiségi és minőségi követelmények tükrében, 1960. február 8. (Kiemelés tőlem - H. J.) 18 Ennek a kérésnek a magyar kormány eleget tett, ugyanis a II. ötéves terv eredetileg 34,4 Mrd Ft-ban meghatározott közvetlen hadikiadásait a Moszkvában tartott katonai konzultáció után 39,7 Mrd Ft-ra emelték, ami a nemzeti jövedelem 4,8%-ának felelt meg. (MÓL 288. f. 5/312. őe. A Honvédelmi Minisztérium 1963. augusztus 31 -i jelentése a Politikai Bizottságnak.) A kérdésről lásd részletesen: Germuska 2010. 19 Felderítő úszó gépjármű, páncélozott szállító harci jármű. 20 GYML MPB VB 1. f. 3. cs. 49. őe. A Győri Szerszámgépgyár fejlesztésének ismertetés, 1958. augusztus 29. 21 GYML MPB VB 1. f. 3. cs. 167. őe. A W P VG 1962. december 8-ijelentése a honvédelmi célra készülő gyártmányokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom