Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből
HONVÁRI JÁNOS GYŐR. AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG EGY PÉLDÁJA AZ 1960-AS ÉVEKBŐL Győrött a piacgazdaság kiépítésével együtt járó kedvezőtlen szimptómák az ország többi régiójához viszonyítva később és némileg tompítottabb formában jelentkeztek. Ez többek között annak köszönhető, hogy ezt a régiót az 1950- es évek bányászatot, kohászatot, a nyers- és alapanyagok kitermelését favorizáló nehéziparosítása részben természetföldrajzi, részben politikai okok miatt elkerülte. Közismert, hogy ezek az ágazatok már az 1980-as évek elején nehéz helyzetbe kerültek, és a tartós veszteség miatt az addigi látens válság az évtized közepén számos esetben csőd közeli állapot kialakulásához vezetett. A válság- térségekben jelentős leépítésekre, kényszerű szanálásokra, elvétve vállalatok felszámolására került sor. A gazdasági-társadalmi rendszerváltást közvetlenül megelőző évben (1988-ban) Győr ipara, amelynek legfontosabb ágai a közúti járműgyártás, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, az építőanyag-ipar és a Graboplast révén a vegyipar voltak, mintegy 40 ezer főt foglalkoztatott. Bár a transzformációs válságot Győr sem kerülte el, a város és környéke az ország többi régiójához képest gyorsabban alkalmazkodott az 1990 után megváltozott körülményekhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a gyors reagáló képesség részben történeti okokkal magyarázható. A város ugyanis története során - a külső és a belső feltételek változása miatt - többször volt kénytelen fejlődési pályát módosítani. Az alkalmazkodási kényszer errefelé nem számít sem újdonságnak, sem kivédhetetlen katasztrófának, ilyen kihívásokkal az utóbbi másfél évszázadban legalább 4-5-alkalommal szembe kellett néznie a város vezetésének és társadalmának. A helytörténeti kutatás részletesen feltárta, hogy a vasútvonalak kiépítése az 1880-as években válságba juttatta a város gazdasági életének legjelentősebb tényezőjét, az átrakó és továbbító gabonakereskedelmet. Győr kedvező földrajzi fekvését, vasúti és vízi összeköttetését, viszonylag nagy felvevőpiacát, munkaerőpiacát, fejlett közmüveit, egészségügyi, oktatási, szociális és igazgatási intézményeit, a bankok és pénzintézetek sürü hálózatát, az ipartámogatási törvényekben nyújtott preferenciákat, valamint a városi kedvezmények sorát eredményesen állította a gyáripar (elsősorban a közlekedési gépgyártás, a textil- és élelmezési ipar) letelepítésének a szolgálatába. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös piacának megszűnése és a fontosabb nyersanyaglelöhelyek elszakítása miatt Győr gazdasági fejlődése komoly törést szenvedett. A győri gyárak zöme URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 253-271. p.
