Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 247 teljesítésére, legfőképpen a mennyiségi mutatók növelésére törekedtek, és ez a minőség rovására ment. Az első átépítések és lakótömbök (1219 lakás), amelyeknél zöldövezeteket hoztak létre, a Vágfarkasdi és az Alsó út által közrefogott területen valósultak meg. Ezek félkörívben fogták közre a városközpontot és az 1958-1961 között felépített központi lakótelepet.46 A másik építkezési irány a Vág-hidat célozta meg. Az ’50-es évek végén felépült ún. Készültségi lakótelep (Pohotovostné sídlisko) folytatásának szánták, amelyet a Vág partjáig meg is valósítottak.47 (10. kép) A városközpontban található, az első lakóteleppel szembeni házsor régi épületeinek a helyén, illetve Deáki irányába, a Vágsellye-Közép elnevezésű lakótelep (sídlisko Sal’a-Stred) tervei alapján az 1970-es évek végén valósultak meg az építkezések.48 Vágsellye mint szocialista város Az iparosításnak elsőrendű szerepe volt a második világháború után a szlovákiai városi szerepkörök kialakulásában. A hagyományos kisvárosok kereskedelmi-kisipari és közigazgatási funkciójukat elveszítették. Ha az iparosítás nem érintette őket, fejlődésük megrekedt, hosszú távon stagnáltak. Ebben az értelmezésben Vágsellye az iparosítás haszonélvezője volt, azonban az ipari funkció túlsúlya mellett egyidejűleg több más városképző tényező is hatott. A korszak ideológiai ihletettségű szak- és propagandairodalmában Vágsellye szinte magától értedődően szocialista ipari városként jelenik meg. Az 1961- ben kidolgozott funkcionális besorolás három csoportba sorolta a szlovákiai városokat (1. szakosodott-egyfűnkciós, 2. többfunkciós, 3. lakó- vagy szatellitvárosok). Eszerint Vágsellye a második kategóriába lenne sorolható, hiszen az ekkor még nem domináns ipari jellege mellett további alfunkciókat (oktatási intézmények, szolgáltatások, élelmiszeripar) birtokolt.49 A ’80-as évek tipológiájában a funkcionalitás szempontjából meghatározóan iparral rendelkező III. rendű városként határozták meg (Vágbesztercével, Partizánskeval és Máriatölgyessel együtt). Ezek a városok kiemelt állami támogatásban részesül46 SABA-PS, Zbierka máp a plánov (ZMP), Podrobnÿ ùzemnÿ plán mesta Sala, Vlőanská (1969), uo. Spr, Sal'a, II-okr.B, Vlőanská. 47 SABA-P§, ZMP, Podrobnÿ ûzemnÿ plán, Sal’a-Váh II, 1968. 48 SABA-PS, ZMP, Územny plán, Sal’a-Stred, őast’ b, vÿkresy. A város hosszú időre elfeledett jeles szülöttjének, Feketeházy János hídépítő mérnöknek a szülőházát ekkor bontották le. 49 Slovensko 562-563., 571. p.
