Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 241 hattak, hiszen Privigye bányásztelepülésként, míg Komárom határ- és kikötővárosként értékelődött fel. A központi tér megteremtésének problémája A főtér történetileg kialakult kis terjedelme és beépítettsége miatt állandó problémát okozott az ideológiailag megalapozott városrendezési tervekben. 1958- ban két lehetőség merült fel: vagy egy új teret alakítanak ki, amelyet a felépítendő szálloda és parkoló(!) ural, vagy a régi tér adottságait alakítják át. Az első esetben a Szovjet hadsereg útja és a Fucík utca kereszteződése jött számításba, de a területrendezés nagymértékű bontást igényelt, és a területet kevésbé tartották „a közérdek szempontjából” fontosnak. Tehát a második lehetőség maradt. A régi-új főtér egyedi jellegű épületének és jelképének, a templomnak az ellen- súlyozására új két- vagy négyemeletes szállodát.35 Az elgondolás urbanisztikai- lag tévútnak bizonyult, de a korabeli építészeti ideológia szerint az ilyen jellegű objektumok az elért életszínvonalat demonstrálták, az anyagi kultúra fejlődését és a társadalmi rendszer fejlettségét tükrözték.36 A szálloda ilyen jellegű ideológiai üzenetet hordozott, de térbeli elhelyezkedése kedvezőtlen volt. A városközpont meghatározó épülete továbbra is a katolikus templom maradt. A főtéren és környékén megvalósuló építészeti beavatkozások (lakótelepek, szálloda, üzletek, majd a városi hivatal épülete) azonban megbontották a történelmi struktúrát. Az 1980-as évek rekonstrukció-elméleteit sem lehetett alkalmazni a központ esetleges revitalizációjára.37 Sajnálatos, hogy az 1987-ben készült városrendezési javaslat, amely a központot egységes egésznek tekintette és sétálóutcaként, illetve fásított, parkosított, a bejövő forgalomtól tehermentesített súlyponti területként, új szociális térként képzelte el, és a város-jelleget hangsúlyozta ki, nem valósult meg.38 (7. kép) Egyszerűen fogalmazva: a központi teret és a hozzá kapcsolódó templomot, illetve kastélyt „becsomagolták”, beszűkítették. Az épületegyüttesek szimbiózisa immár illúziónak tűnik, az ellentétek uralkodnak, alá- és fölérendeltségi viszonyok a jellemzők. Végül is napjainkra ezeknek egy ideológiai üzenete maradt: a történelmi városközpont alárendelődött a modem épületeknek, és nem biztos, hogy ez együttjárt egy új városidentitás kialakulásával. (8. kép) 35 SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 23/1958. 36 PECHAR 1980. 1-8. p. 37 ALEXY 1983. 12., 16. p.; ZAI.CÍK-PALUS 1983. 77., 80., 81. p.; ZALÖÍK 1980. 99-100. p. 38 SABA-PS, Útvar hlavného architekta Galanty, Územny plán zóny centrálnej mestskej oblasti Sal’a.
