Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének... 223 Összegzés Annak fényében, hogy kutatásunk olyan típusú várostörténet, amely az országos tendenciákat vizsgálja egy konkrét helyen,55 az alábbi megállításokat tehetjük. Dunaszerdahely 1945-1960 között erősen falusi jellegű település volt, ahol tipikus falusi épületek elbontása zajlott a megjelölt időszakban. Ezek az épületek nemcsak alapterület szerint voltak falusiasak, hanem elrendezésük szerint is. (Példa a falusias, egyre szűkülő és egyre kisebb szobák elrendezésére a Su- sol-Koszorús-Florián ház alaprajza.)56 A lakók nagyon is tudatában voltak házaik elavultságának, amire főleg az utal, hogy a régi dunaszerdahelyi épületek elbontása - az engedélyek átfutási ideje alapján, ami átlagban kb. másfél hónap volt - zökkenőmentesen zajlott, az esetek túlnyomó többségében maguknak az érintetteknek a kérésére. Dunaszerdahely szerves fejlődését jóvátehetetlenül megakasztotta a lakosság összetételének drasztikus megváltozása. A tulajdonviszonyok területén egyértelműen jellemzőek a zsidó lakosság eltűnése utáni tisztázatlan tulajdoni és bérleti viszonyok, a magyarokat érintő politikai és gazdasági intézkedések,57 illetve másfelől az állam intenzív térnyerése a Lakásgondnokság révén. Dunaszerdahelyen és környékén igen könnyen, szinte ellenállás nélkül és gyorsan lezajlott a kollektivizáció. Egy 1955-ös jelentés szerint a járás mező- gazdasága 98%-ban „szocializált” volt.58 Ennek oka a helyi társadalmi struktúra sajátos történelmi rétegeződése és birtokviszonyai, konkrétan az 1918-as, majd az 1945-as impériumváltások utáni radikális változások: a magyar gazdaréteget érintő konfiskáció, elköltözés, kitelepítés stb. Részlegesen lezajlott a városban az európai régiókra 1945 után oly jellemző „rohamos urbanizáció”59, illetve ennek konkrét következményeként a közép-kelet-európai térség jellemző urbanizációs folyamata, a panelépítés. Dunaszerdahely régi tereinek és családi házainak kb. fele eltűnt. Kialakult ellenben az a jelenség, amelyet a történettudomány úgy nevez: a lakótelep mint élettér. De miért kerülhettek a blokkházak a város közepére? Egyrészt azért, mivel az eredeti zsidó lakosság eltűntével számos belvárosi teleknek megszűnt a jogfolytonossága, pontosabban állami tulajdonba kerültek. Másrész azért, mert a megmaradt házak - korabeli mércével mérve - eleve korszerűtlennek 55 Gyáni 2004. 5. p. 56 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 261-1959-Vyst/26-77. 57 GABZDlLOVÁ-OLEJNlKOVÁ 2007. 184. p. 58 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 263-1955-Vod/9-78. 59 JUDT 2007. 374-377. p.
