Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
20 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései 2. táblázat. Néhány volt szocialista város ma is működő vállalataiban foglalkoztatottak Vállalat Város Alkalmazottak száma Sorszám a nettó árbevétel alapján (a TOP 200 között) 1996 1999 2008 1995 1999 2008 BorsodChem Kazincbarcika 3139 3454 2883 17. 31. 30. TVK Tiszaújváros 4156 3304 1153 6. 19. 17. Paksi Atomerőmű Paks 3118 2884 n.a. 15. 24. n.a. Dunaferr Dunaújváros 11295 9737 7868 7. 7. 16. Forrás: TOP 200. Figyelő, 1995., 2000., 2009. Az 1990-es években e körbe tartozott például Dunaújváros, Paks, Kazincbarcika, Ajka, Százhalombatta és Tiszaújváros, azonban a legfontosabb nagy- vállalatok jelentősége ezekben a városokban is csökkent. (2. táblázat) Rendkívül fontos lenne e városok gazdaságainak diverzifikációja, ez azonban általában igen lassan, vagy egyáltalán nem indult meg (jellemző például, hogy Dunaújvárosban egy új nagyobb vállalat letelepítése érdekében - Hankok Gumigyár - a kormányzatnak kellett jelentős áldozatot hozni). A volt iparvárosok többsége - ahol az ipar (főleg a bányászat, kohászat) menthetetlenül válságba került - azonban sorvadásnak indult. Komló, Oroszlány és Várpalota ipari keresőinek száma harmadára-felére csökkent. Bonyhád, Mór, Tolna és Simontomya visszasüllyedt a tradicionális kisvárosi, falusi létbe. A városok versenyképességével foglalkozó kutatásaink17 azt mutatták, hogy a volt szocialista városok közül a nagyobb méretűek (ahol a városi komplexitás inkább létrejött), a dinamikus térségekben elhelyezkedők (Budapest, a nyugati országhatár, illetve Észak-Dunántúl térsége), valamint a nemzetközileg is prosperáló iparral rendelkező városok kerültek a városi rangsor kedvezőbb szegmensébe. Többségük közepes versenyképességgel rendelkezett a rendszer- változás után. (3. táblázat) 17 A magyarországi városok...
