Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
158 Városhálózat, városfejlesztési politika éven belül pedig építsük teljesen újjá, hogy aztán ezek egységes modellként szolgálhassanak.”24 A hatvanas évek végén lezajlott közigazgatási reformot és a területrendezés első fázisát a pártvezetés a vidéki elitekkel való részleges konszenzus mellett hajtotta végre. A hetvenes évek közepére nagymértékű hatalomkoncentráció ment végbe a párt első titkára és szükebb családi köre javára. Ceauçescut 1974- ben megválasztották Románia elnökévé, ő volt a párt főtitkára és a hadsereg parancsnoka is. Az összes potenciális politikai ellenfelet eltávolító diktátor innen kezdve saját kezűleg avatkozott be szinte a legelemibb és a legapróbb részletkérdésekbe is. A területrendezés teljes mértékben kiszolgáltatottjává vált a gazdasági, társadalmi, politikai realitásokkal egyre kevésbé számoló Ceauçescu személyes döntéseinek, megingásainak, indulatainak, a sokoldalúan fejlett, minden szempontból önellátó, homogenizált és engedelmes szocialista Románia utópiájának. Az RKP 1977. évi országos konferenciáján a már idézett Uglár József kijelentette, hogy „Országunk elnöke személyesen vizsgálta meg és hagyta jóvá az összes municipium,25 a városok nagy többségének valamint a jelenlegi ötéves tervben városi központtá váló 129 helységnek a szisztemati- zálási vázlatát”.26 1977-1980 között elkészült a legtöbb város és városközpont szisztematizálási terve, amelyeket a falusi és városi települések szisztemati- zálásáért felelő központi bizottság és személyesen Nicolae Ceauçescu látta- mozott. Kisebb nagyobb módosításokkal ekkor fogadták el pl. Hargita, Bihar, Bráila, Brassó, Krassó-Szörény, Kovászna, Dámbovita, Neamt, Tulcea, Górj, Argeÿ, Botolani, Szeben, Teleorman, Vaslui megyék fontosabb városainak településrendezési tervét.27 A Csíkszereda központjára vonatkozó tervezethez pl. a következő kiegészítéseket kérték: a politikai-közigazgatási épületbe kerüljön egy nagyobb gyűl ésterem, kimondottan modem építészeti stílusban; a művelődési ház és a szálloda eleje nagyobb legyen, hogy összhangba kerüljön a térrel; a teret szegélyező tömbházak kimondottan modem építészeti stílusban készüljenek.28 A megújult erőkkel folytatódó városrendezés ugyanerre az évre 300 000 új lakrész elkészítését tűzte ki célul, amelyet végül az év végére nem sikerült teljesíteni. Októberben még csak 146 686 lakást sikerült befejezni és átadni.29 24 Raport Final 419. p. 25 Megyei jogú város. 26 A Román Kommunista Párt 1978. 354. p. 27 ANIC, fond CC PCR Sectia Organizatoricä, dos. 18/1979. 32-79. f. 28 ANIC, fond CC PCR Sectia Organizatoricä, dos. 18/1979. 33. f. 29 ANIC, fond CC PCR Sectia Organizatoricä, dos. 18/1979. 74-75. f.
