Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
150 Városhálózat, városfejlesztési politika lehetőség maradt az előző években elképzelt és elkezdett román gazdaságpolitikai irányvonal folytatására. A megrögzött sztálinista irányultságú román pártvezetés továbbra is az erőltetett iparosításban és az erős politikai kontroliban képzelte el a szocialista Románia jövőjét. A hatalomátvétel után következő 4-5 évben Ceauçescu fokozatosan eltávolította politikai ellenfeleit és megteremtette azokat a belpolitikai feltételeket, amelyek alapján hozzákezdhetett egy újszerű társadalmi- és gazdaságpolitikai irányvonal érvényre juttatásához. 1965-ben került sor az RKP (1965-ben az RMP visszakapta a régi megnevezését) IX. Kongresszusára, amely egy új politikai és ideológiai korszak kezdetét jelentette. A kongresszuson a pártvezetés új politikai, gazdasági alapelveket fogalmazott meg, mint pl.: a kizsákmányoló osztályok eltűnésével a szocializmus teljes győzelmet aratott az országban, amely ezzel a szocialista építkezés, fejlődés új szakaszához érkezett. A kongresszuson az is megfogalmazódott, hogy a szocialista berendezkedés újabb szakaszaként a jövőben sor kerül az ország közigazgatási-területi felosztásának reformjára, a falvak szisztematizálására, valamint a nemzetgazdaság vezetése tervszerűsítésének javítására.* 4 Ceauçescu valójában egy új modernizációs gazdasági-társadalmi átalakítási programot hirdetett meg, amelyben benne volt a nemzeti felemelkedés víziója is. A programot a román elit támogatta, de a nemzetiségek irányába tett lépések, a kulturális intézményépítés új lehetőségei a nemzetiségi elitek támogatását is elnyerték. A IX. Kongresszus által felvázolt politikai-társadalmi-gazdasági reformok első lépésre 1967-1968-ban került sor. 1967-ben Ceauçescu, hatalmi pozíciójának konszolidálása és a pártvezetés gazdasági-társadalmi átalakítási koncepciójának gyakorlatba ültetése végett újabb lépésre, a terület-átrendezési, közigazgatási reform megszervezésére szánta el magát. A közigazgatási reform során megszüntették az 1950-től létező tartományi rendszert. A község, rajon, tartomány háromlépcsős rendszert, a község-megye kétlépcsős rendszer váltotta fel. A közigazgatási reformot, amely során lokális szinten több esetben is megnyilvánult a helyi elitek és közösségek döntéshozó, nyomásgyakorló szerepe, a társadalom többsége kedvezően fogadta.5 A reform több szempontból is fontos szerepet játszott a párt gazdaság- és társadalompolitikájában. A tartományoknál kisebb, átláthatóbb és könnyebben megszervezhető megyék gazdasági szempontból a hatékonyabb, decentralizált iparfejlesztést hivatottak szolgálni. 1968-ban, amikor a román pártvezetés megtagadta a csehszlovákiai intervencióban való részvételt. 4 MIRONOV 2002.; Congresul 1965. 743-797 p. 5 A közigazgatási reformról részletesebben lásd: NOVÁK 2006a. ; GAGYI 1997.; NOVÁK-OLTI 2008.
