Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
JUHÁSZ KATALIN RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ - A SZOCIALISTA KULTÚRA FELLEGVÁRA Hol munkás lakik, kivirul a táj, És házak nőnek, boldog iskolák Hatalmunk, munkás-paraszt hatalom Megszépíti a dolgozók jogát. A kultúrházban vita, zene, dal: A művelődés szép virága nyit, S kíséri jólét tiszta diadal A tervek boldog nemzedékeit.1 1992 óta angyalföldi lakosként egyéni érdeklődésem, majd 1996-tól tíz éven keresztül a kerületi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjeként munkaköröm is ösztönzött szükebb lakóhelyem múltjának minél alaposabb megismerésére. Etnográfusként a városra kezdettől fogva néprajzi gyüjtőterepként is tekintettem, ezt mutatják az ebben a szellemben született kiállításaim és tanulmányaim. Az 1950-es években épült lakótelepek között sajátos színfoltot képez az 1940-es években megépített kertvárosi negyed, amelyet az építtető nyomán leginkább OTI-telep néven szokás emlegetni. A kertes házakból és kislakásos házakból álló, svéd mintára épült telephez korszerű kultúrházat is terveztek. A kultúrház építését a háború félbeszakította, így az csak 1949-ben nyithatta meg kapuit, a hivatalos diskurzus szerint immár a szocialista kultúra fellegváraként: „És most, december 30-án felavatják Angyalföld újabb büszkeségét, a Rákosi Mátyásról elnevezett kultúrházat. A gyönyörű, hatalmas épületben olvasószobák, előadótermek, színház- és moziterem áll majd Angyalföld dolgozóinak rendelkezésére. Ez a kultúrház bizonysága annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság a kultúrát a legszélesebb dolgozó néptömegek közkincsévé kívánja tenni. A Rákosi Mátyás kultúrház a szocialista kultúra fellegvára, Angyalföld szellemi és kulturális életének egyik központja lesz.”2 A kultúrház a szocialista város szocialista kultúráját testesítette meg. Angyalföld a szocialista állam minta-munkáskerülete, a kultúrház pedig ennek 1 Vészi Endre Kultúrház (1950) című verse teljes, 32 soros terjedelmében megjelent: Szabad Nép, 1950. 01.15. 2 Népszava, 1949. december 30. 8. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv v. 2010.103-133. p.
