Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
KOCSIS JÁNOS BALÁZS DÖNTÉSHOZATALI MECHANIZMUS A FŐVÁROSBAN AZ 1960-AS ÉS AZ 1970-ES ÉVEKBEN A tanácsi és a pártszervek kapcsolatának intézményi háttere1 A szocialista időszak hatalomgyakorlási technikája alapvetően átalakította a korábbi döntéshozatali viszonyokat és a döntések társadalmi befolyásának módozatait.2 A szocialista időszakban a döntéshozatalban az állami (kormányzati, tanácsi, önkormányzati) hierarchia mellett a párthierarchia is szerephez jutott, amely az állami hierarchiával párhuzamosan kiépítette a maga szintjeit, funkciói kialakításában pedig lefedte a nem-párt hierarchia pozíció-, szervezeti és tevékenységi struktúráját. A két struktúra a párt hatalmi eszközei révén szervesen összekapcsolódott, s a párthierarchia megfelelő szintje ellenőrizte a felügyelete alá tartozó állami szintet. A felügyelet egyik legfontosabb eszköze a káderhatáskör: bizonyos állami vezetői munkakörök betöltéséhez egy bizonyos pártszervezet jóváhagyására volt szükség. A kinevezési hatáskörök elosztása folyamatos alku tárgya volt. A káderhatásköri pozíciók mennyisége és minősége jól jelezte az adott pártszerv informális hatalmi súlyát. Egyes pártszervezetek feleltek bizonyos témákért, adott ügyekben az adott pártszervezet az állami hierarchia megfelelő szerveit - mindennapi operatív működésükbe avatkozva - beszámoltathatta, ellenőrizhette, és kívánalmakat fogalmazhatott meg velük szemben. Ez lehetővé tette, hogy a pártapparátus bármilyen, őt érintő kérdésben beavatkozzon az állami szerv működésébe, feladatot adjon neki, beszámoltassa (reszortfelelősség). Az adott állami munkahelyen dolgozó párttagok pártszervezetének tevékenységéért egy, a párthierarchia magasabb szintjén álló apparátus-tag - azaz egy-egy instruktor - volt felelős, aki így nemcsak az adott pártszervezet, hanem ezen keresztül az intézmény tevékenységét is ellenőrizte. Végül pedig maguk az adott munkahelyen dolgozó párttagok pártfegyelemből kötelesek voltak a párt határozatait, utasításait teljesíteni.3 A párt, a döntéshozatali mechanizmusba való mély beépülésének köszönhetően, „átfogó hatalmi és 1 Ebben a részben Csanádi Máriának a pártállam működését leíró könyveire (CSANÁDI 1995. és 2006.) támaszkodom. 2 KOCSIS 2008. 80-88. p. alapján 3 CSANÁDI 1995. 28-33. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv v. 2010.375-388. p.
