Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban

Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban 89

3. térkép. Polgármesterek, városbírók és belső tanácsosok (eddig rekonstruált) lakóhelyei, 1400-1530

A metszet- és résztérképek összevetése alapján elmondható, hogy négy-öt olyan koncentrált terület van a pozsonyi belvárosban, amelyen nem csupán egy periódusban, hanem alapvetően az egész korszakban városvezetők által birtokolt házak álltak. Ezek pedig a következők: 1. természetesen a Fő tér (Platz); 2. a ferencesekkel szembeni négy sarokház; 3. a Mihály utca (Michaelgasse) középső szakasza a kisebb utcák kereszteződésénél, ahol majd a későbbi királyi kamara palotáját (ma: egyetemi könyvtár) is találjuk; 4. a Ventur (Venturgasse) és a Hosszú utca (Lange gasse) találkozásánál lévő tér körüli házak, ahol a nem színezett ingatlanok ugyan nem városvezető, de gazdaságilag meghatározó polgárok kezében voltak; és végül 5. a 15. század közepétől a Hosszú utca néhány háza, amelyek a Városházától kifutó kis utca végpontjában álltak. A jövőben vizsgálandó kérdés például, hogy a város legfelső vezetésének tagjai közül ki, mikor és hogyan került a város ezen meghatározó pontjaira,48 ám e tanulmány keretei között az egész problémakör felvetésére elsődlegesen a reprezentációs térhasználat,

48 Egy ilyen jellegű esettanulmány Friedrich Voyt belső tanácsos, többszöri polgármester személyére vonatkozóan már megjelent: Id. MAJOROSSY 2007. 447M63. p., a térbeliségről elsősorban: 452-457. p.