Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban 87 lóg példáit alapul véve (Regensburg, Göttingen, Würzburg vagy éppen Bruges) a körmeneti útvonal első szakasza rekonstruálhatónak tűnik.’8 A falakon belülre való visszatérést követően azonban egyetlen támpontunk marad, amelyet a források említenek, mégpedig a Fő tér és a ferencesek, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a belvárosi térben további, közvetlen forrásokon alapuló útvonal-rekonstrukciót végezhessünk. Éppen ezért a továbbiakban a kérdést máshonnan kell megközelítenünk. A források megerősítik, hogy a körmenet egyik aktív szervezője a Krisztus Teste konfra- ternitás volt, amelynek elit jellegére általánosságban, illetve Buda kapcsán Kubinyi András már rávilágított, és a pozsonyi taglisták, valamint a végrendeleti leg a testvé- rületet támogatók részletes elemzése többszörösen ezt igazolta a középkori Pozsony esetében is.38 39 Ráadásul az 1530-as évek közepétől egy ideig gyakorlatilag csak a városvezetés tagjait találjuk ezeken a listákon.40 A polgárság vezető rétegén kívül sokszor a várossal kapcsolatba kerülő nemesek is beléptek a testvéridet tagjainak sorába.41 Mindezek alapján meglehetősen nagy biztonsággal állítható, hogy ez a vallásos testvéridet egyúttal a város politikai illetve gazdasági elitjét tömörítő szervezetként is funkcionált, és mint ilyen nyilvánvalóan felhasználta az úrnapi körmenet kínálta reprezentációs lehetőséget saját identitásának kifejezésére. Ez utóbbi feltevésből kiindulva a fenti ponton megakadt és a források hiánya miatt nem is folytatható körmeneti rekonstrukciót egy másik irányból, mégpedig a városvezető politikai elit térbeliségének kutatása irányából lehetséges megközelíteni.42 A 15. századi pozsonyi városvezetés archontológiai és prozopográfiai feldolgozása jelenleg is folyik,43 vagyis teljes feldolgozottságról még nem beszélhetünk, de a legfelső szűk vezetőréteg tagjainak (a polgármestereknek, városbíróknak és a belső tanácsosoknak) a jelentős része már azonosítható volt a forrásokból.44 Ez alapján elmondható, hogy a vizsgált időszakot húsz éves periódusokra lebontva, korszakonként nagyjából 38 A forrásokból rekonstruálható körmeneti útvonalra vonatkozóan lásd már korábban MAJOROSSY 2004. 88-90. p. Az említett analógiákra vonatkozóan ugyanott, de elsősorban LÖTHER 1999. 105-111. p., különösen 106-107. p. 39 Kubinyi 1998/1999. 350. p.; illetve Pozsonyra Majorossy 2004. 73-78. p. A középkori pozsonyi taglisták átiratát ld. MAJOROSSY 2006. 5. sz. melléklet (2. rész 35-54. p.). 40 AMBE. L. 3. föl. 27r-fol. 49r. 41 Például 1445-ben Walent von Themeskes purggraf auf dem haws Presshiirg AMB E.L.3. fol. 18r; 1476-ban Jorg von Rozgon vagy Ritter Jorg von Luben AMB 3.a. 1.5r; 1485-ben Barbara Edelberin mit Friederich gesessen zu Enczesdorff auf der Vischaw AMB 3.a. 1. 8r. A többiekre lásd a fent említett taglisták átiratát. MAJOROSSY 2006. 5. sz. melléklet (2. rész 35-54. p.) 42 Hasonló kutatás folyik a késő-középkori, kora újkori Sopron kapcsán is. Lásd erre vonatkozóan eddig publikálva GODA 2007. 133-150. p.; illetve készülőben a soproni városatlasz kiadványa, amelyben ez a kérdéskör is helyet kap. 43 Egyrészt a fentebb említett OTKA támogatásával folyó önálló Pozsony kutatás (PD 72698), másrészt egy több városra vonatkozó összehasonlító elemzés keretében (K 68914). 44 Remélhetőleg a későbbiekben majd az archontológiai gyűjtés publikálására is lesz mód. Az eddig megjelent hasonló listák a középkor vonatkozásában meglehetősen hiányosak és sajnos jó néhány esetben pontatlanok, illetve hibásak: ld. Rakovszky 1872. 46-54. p.; Ortvay 1892-1903. III. köt. 351-432. p.
