Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
78 Tanulmányok 2. térkép. A végrendeletek alapján feltételezett plébániakörzetek a 15. században Ha hosszasabban boncolgatnánk a fentiekben kirajzolódó plébániaterületek kérdését, akkor a városfejlődés fázisaihoz és a külvárosok „kialakulásához” nyúlhatnánk vissza.17 Ám a polgárok térhasználatának szempontjából érdekesebbnek bizonyul, hogy bizonyos esetekben átfedésekkel találkozunk. Például a Halász-kapu mellett a városfalon kívül eső házak közigazgatásilag a dunai külvároshoz (Donauneusidl) tartoztak, az ott lakó végrendelkezők közül néhányan mégis a Szent Mártont nevezték plébániájuknak, legalábbis azok, akik a Halász-kapu környékén éltek.18 Ehhez a területhez kapcsolódóan a halászok negyedének (Neustat Piscatores) hovatartozása jelenleg még problematikus kérdés, mivel kevés adattal igazolható (lásd 1. táblázat) az a 17 A városfejlődés korai szakaszában a későbbi város (külvárosainak) területén lévő kisebb településeknek saját temploma volt. A 14. századra kikristályosodott három plébánián kívül a várdombon állt a Szent Miklós-templom (ekkor a várat kiszolgáló kereskedő népesség temploma, a későbbiekben pedig valószínűleg az önállóságát megőrző település temploma volt), délen a Szent András-, és északkeleten (Schöndorf) a Szent Gotthard-templom; a két utóbbit az ottani települések külvárossá válása során lebontottak. Mindezekre ld. például STIEBEROVÁ 1993. 81-87. p.; SZENDE 2004. 11-27. p.; SEDIVŸ 2007. 48-50. p. 18 Például: ,,meyn haus gelegen in der Newnstal vor vischer thor", PTNr. 645. Egy másik végrendelkező esetében, aki szintén valószínűleg a Szent Márton-piébánia tagja volt, a végrendelet a szomszéd halászokat nevezi meg: „ haid mitburger in der vorstat des Vischer Tores ze Prespurg", PT Nr. 77.
