Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban

74

Tanulmányok

rok mentális terében. A harmadik kérdés pedig annak rekonstruálhatósága - illetve a rekonstrukció lehetséges módszertana -, hogy a város mely világi terei szakra- lizálódhattak a nyilvános (például az úrnapi) körmenetek és más rituális (elsősorban a tisztségviselők megválasztása utáni) felvonulások során.

A rekonstrukció korlátáit javarészt a középkori Magyar Királyság forrásanyagának mennyisége és milyensége jelenti. így középkorkutatóként - különösen a fenti, általánosságban felvázolt témákban - csak óvatosan tehetünk fel bizonyos kérdéseket, összetett módszerekkel kell dolgoznunk, és csupán közelítőleges válaszokat kaphatunk. Éppen ezért már az elején fontos leszögezni, hogy az alábbiakban leírtak alapvetően nem narratív forrásanyagból nyert tudást, hanem - a használt forrástípusok jellege által korlátok közé szorítva - közvetett és komplex módszerekkel megfogalmazott, de reményeink szerint kellőképpen megalapozott feltételezéseket jelentenek.

A középkori Pozsony forrásanyaga, bár vannak hiányosságai, a Magyar Királyság városai között rendkívül gazdagnak számít, ám bizonyos típusokra korlátozódik, így esetünkben a források jellege korlátozza a kutatási lehetőségeket. Részletes ismertetésüktől eltekintve röviden vázolom azokat, amelyek szisztematikus feldolgozásán az alábbiak alapulnak.4 A vonatkozó okleveles anyagon és az 1439 után szinte folyamatosan vezetett városi kamarási számadáskönyvek releváns bejegyzésein túl5 a végrendeleteket tartalmazó Protocollum Testamentorum első kötete használható fel. Ez utóbbi javarészt az 1430 és 1530 közötti időszakból, néhány szálas anyagban megmaradt végrendelettel kiegészítve, egy 900 darabból álló végrendeleti korpuszt takar,6 amely a városi polgárság viszonylag széles spektrumát lefedi.7 E forrásokon kívül még az 1439. évi első telekkönyv alapján felfektetett és a vizsgált korszakban folyamatosan, bár néha hézagosán vezetett, telektulajdon-nyilvántartásként szolgáló Satzbuch, egy 1510-es és 1517-es tulajdonos-összeírás,8 valamint a korszakból fennmaradt teljes és töredékes adójegyzékek feldolgozását végeztem el.9 Ugyanakkor bizonyos kérdé4 Az említett városi könyvek részletes bemutatását egy másik tanulmányban Pozsony vonatkozásában megtettem: ld. Goda-Majorossy 2008. 85-98. p.

5 Archív Mesta Bratislavy (Pozsony Város Levéltára, a továbbiakban: AMB) Kammerrechmtngen Nr. 1-80 (1530); másolatban Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: MOL DF) 277057-277133 (1526).

6 AMB 4.n.L; másolatban MOL DF 277056. [A továbbiakban: PT.] A Protocollum publikálása folyamatban van az Österreichische Akademie der Wissentschaften, Kommission fúr Rechtsgeschichte Österreichs, Fontes rerum Austriacarum, Fontes Iuris sorozatában: Das Pressburger Protocollum Testamentorum 1410(1427)—1529. Teil 1: 1410-1487, Teil 2: 1487-1529 (szerk. Majorossy Judit — Szende Katalin). A továbbiakban az ott használt végrendeletszámokra hivatkozom.

7 A végrendelkezők elemzésére ld. SZENDE 2004. 80-92. p.

8 Satzbuch, 1439-1520-as évek: AMB 4.1.3.; másolatban MOL Mikrofilm C491. Grundbuch, 1439. AMB 4.1.2.; másolatban MÓL Mikrofilm C490. 1510-es összeírás: AMB 4.S.I.; másolatban MÓL DF 277814, föl. 206v-fol. 219v. 1517-es összeírás: AMB 4.s.l.; másolatban MÓL DF 277814, föl. 221V — föl. 330v.

9 1415-ös adójegyzék: AMB Nr. 842 (MÓL DF 241445); 1422-es adójegyzék: AMB Nr. 955a; 1430-as adójegyzék: AMB Nr. 1172 (MOLDF 241562); 1434-es adójegyzék: AMBNr. 3599 (MÓL DF 241676); 1452/1453-as adójegyzék: AMB 3.d.2 (MÓL DF 277811); 1501/1502-es adójegyzék: AMB Nr. 4232 (MÓL DF 243222); 1503/1504-es adójegyzék: AMB Nr. 4288 (MÓL DF 243249);