Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban
Végh András: Buda város középkori helyrajza 45 niatemplom környezetében sem (a Fortuna köztől délre), ennek okát azonban inkább abban láthatjuk, hogy ezek a területek a telekosztás idejére már beépültek.16 Ebből a szempontból érdekes a telkek tájolása, különösen a belső háztömbök telkei. Úgy tűnik, hogy a telekosztás idején az itteni telkeket a Szt. Mária Magdolna templom tájolásához igazították. Az igazodás azért is feltűnő, mivel ezáltal rendkívül ferde telkeket hoztak létre a templomtól egészen nagy távolságra is. Ezt a tájolást csak az egységes telekosztást mutató háztömböknél lehet felismerni, azoknál a háztömböknél azonban nem, ahol az elsődleges telkek sem fordultak elő. Az elsődleges telekméret és a Szt. Mária Magdolna templomhoz igazodó telkek tájolása tehát összefüggenek egymással, következésképpen mindkettőt a telekosztás eredményének tartjuk. A Szt. Mária Magdolna templom tájolása azonban eltér a többi budavári templom tájolásától, mégpedig jelentős mértékben. A castrumon belüli további három 13. századi eredetű templom, a Boldogasszony plébániatemplom, a domonkos és a ferences kolostorok templomai nagyjából egy irányba tájoltak, a város keleti szélén a várfalak mentén helyezkednek el úgy, hogy szentélyeik a várfalakhoz épültek. A Szt. Mária Magdolna templom ebben is kivétel, mivel piactér közepére került. Rendhagyó a város főplébániájának, a Boldogasszony egyháznak elhelyezkedése. Annak ellenére nem áll a piactéren, hogy erre rendelkezésre állt volna kellő tér. Ehelyett a kiosztott telkektől nem körülvéve emelkedik a várfalak mellett, a tanácsháztól és a piactérről csak egy kis közön keresztül lehet megközelíteni, homlokzata egyáltalán nem igazodik semmihez. Nem illeszkedik a mesterségesen létrehozott telekstruktúrába, sőt közvetlen környezete sem tartozik oda. Elképzelhető tehát, hogy alapítása megelőzte a telekosztást, ezért nem illeszkedik annak rendszeréhez. A domonkos kolostor sem szokványos helyszínen emelkedik, hiszen a koldulórendi rendházak általában a városok szélén, nagyobb utak mentén találhatók. Ez a kolostor azonban központi helyet foglal el a városban, közvetlenül a főplébánia mellett áll, a régi királyi ház, másként Kammerhof szomszédságában. Ez utóbbi épületegyüttes méreteinél fogva ugyancsak nem illeszthető az egységes telkek sorába. Innen utca vezetett a domonkos kolostorhoz, majd a Boldogasszony plébániatemplomhoz, amelynek mentén nem sikerült kimutatnunk az egységes méretű telkeket, ez azonban nem jelenti azt, hogy itt ne emelkedtek volna épületek. A még meglévő középkori lakóházak tájolása a Boldogasszony plébániatemplomhoz és a domonkos kolostorhoz igazodik, és falaik is 13. századi építészeti formákat őriztek meg.17 Ebből arra következtethetünk, hogy ezen a területen a telekosztást már megelőzően is épületeknek kellett állni. Összefoglalva a fent elmondottakat az alaprajzi elemzés segítségével a városról a következő kép bontakozik ki. A város mai telekszerkezete, utcahálózata tudatos szervezés eredménye, amely a várfalak felépülte után következett be. Feltételezhetjük, hogy a telekosztást éppen a pesti németek áttelepülése és a polgárság nagy arányú betelepítése idején vitték végbe, mivel a 13. század további eseményei nem indokolnak 16 VÉGH 2006. 248-273. p. 17 Magyar 1991a.
