Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Műhely - Cserpes Tünde: Bonomo, Bruno. Home and social identities: middle-class Rome, c. 1945–1973
360 Műhely tálybeli lakás fontos elemeként értékeltek. A berendezést tekintve egyrészt a nappali, másrészt a - gyakran amerikai típusú - konyha kialakítása vált általánossá. A konyhai berendezés szerves részét képezte a hűtőszekrény és a mosogatógép. A lakás többi részében is megjelentek az elektromos eszközök - mosógép, porszívó -, amely a női szerepek, a házbeli teendők és az időbeosztás megváltozását idézte elő. Parciális jelentősége van, de megemlíthető, hogy ez az időszak a házicselédek eltűnésének ideje. A szerző neves építészeti magazinok trendjeit elemezve arra következtet, hogy a középosztályhoz tartozó családok lakásaiban még mindig a tradicionális bútorok és berendezési tárgyak domináltak. Ez a hagyományos mintákat hangsúlyozó modell a tárgyalt időszakban mindvégig hangsúlyos maradt, kivételt jelentett talán a televízió megjelenése a nappaliban. A lakásokhoz egyre gyakrabban építettek erkélyt vagy teraszt, ezzel kiterjesztve és a közösség elé tárva a személyes tér egy részét. A középosztály tagjai mind gyakrabban töltötték el szabadidejüket közösségi tereken: uszodában, parkokban vagy akár teniszpályán. Ami az ötvenes évek elején még kevesek kiváltsága volt, a hetvenes évekre népszerű és sokak által elérhető tevékenységgé vált. Ezek a terek a magán és a nyilvános jelleg mindegyikét magukon hordozzák, hiszen használói között valamilyen kollektív identitás jöhet létre, emellett a külvilággal szemben egyfajta magánjellege is kialakul. A római középosztály jellegét nem lehet egy modellel leírni: a konklúzió éppen a társadalmi csoport komplexitását hangsúlyozza. A bemutatott példák is hangsúlyozzák ezt az átmenetre jellemző sokféleséget. A szerző elemzésében a középosztályhoz tartozás és a lakóhely, valamint a lakás külső és belső elrendezése közötti összefüggést állítja előtérbe. Lényegében kettős célt követ. Megpróbálja felrajzolni a modernizációs folyamattal együtt járó átalakulás tendenciáit és irányait, az olasz főváros középosztályát pedig a hagyományos és a modern életstílus határán próbálja megragadni. Maristella Casciato véleményével szemben Bonomo amellett tör lándzsát, hogy bár a középosztály és a munkásosztály lakáskultúrája között csökkent a különbség, mégis a disszertáció által vizsgált majdnem három évtizedben a kettő mindvégig jól elkülöníthető maradt. A szerző szerint ebben a korszakban a középosztály identitását alapvetően tagjainak életstílusa határozta meg. Cserpes Tünde
