Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
VÖRÖS BOLDIZSÁR KITALÁLT KAPITÁNY VALÓDI UTCÁJA Guszev százados és társainak méltatása emléktáblával és budapesti belvárosi utcanévvel 1949-1990 között Az Illés Béla által kitalált, az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló, ezért elítélt orosz katonák, köztük a kivégzett Alekszej Guszev kapitány és társai történetét az író és munkatársai az 1940-es évek második felében valóságos esetként terjesztették-népszerűsítették Magyarországon. E szerzők különféle, a történetet hitelesítő eljárásainak, valamint az 1940-es évek végén kialakuló sztálinista diktatúra legitimációs igényeinek köszönhetően Guszev százados és társai valós történelmi személyekként kerültek be az új rendszer panteonjába: sorsuk ábrázolásai a „szovjet-magyar barátság” erősítését szolgálták.1 Illés Béla szerint az orosz katonák kivégzése 1849. augusztus 16-án történt meg2 -, melynek centenáriumára, a „mártírok” méltatására 1949-ben a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökségének és Budapest városvezetésének illetékesei is készülődtek. A Politikai Főcsoportfőnökség úgy tervezte, hogy az évfordulón ünnepséget rendez, a polgármesteri hivatal pedig utcát nevez el a fővárosban Guszev századosról. Továbbá, a „Guszev-ról elnevezendő utca sarkára a Pol. F[ő]cs[oport]f[ő- nökjség egy emléktáblát tervez elhelyezni, mely megörökíti Guszev és társai hős szabadságharcos szellemét.” Ennek érdekében a testület kulturális osztálya zártkörű pályázaton szobrászokat kért fel, majd a benyújtott tervek közül a Főcsoportfőnökség Mikus Sándorét fogadta el. A tervezett emléktábla fő elemei: egy kb. 140 x 200 cm-es haraszti kő keretben egy 100 x 100 cm-es bronz dombormű, a Főcsoportfőnökség által megadott felirattal.3 1 Ld. minderről részletesebben: VÖRÖS 2006. 214-225. p.; VÖRÖS 2007a. 51-64. p.; VÖRÖS 2007b. 488-500. p.; VÖRÖS 2008a. 98-107. p.; VÖRÖS 2008b. 445^455. p.; VÖRÖS 2008c. 447^464. p.; VÖRÖS 2008d. 215-249. p.; Illés Béla Guszev-történetével részletesen már foglalkozott: KLIMÓ 2002. 220-234., 293-295. p. E témakörben készített legkorábbi, de nem publikált munkám - amely azt mutatta be, hogy Illés miként igyekezett saját cikkeivel és lábjegyzeteivel hitelesíteni Guszev kapitány és társai történetét-Árpád von Klimó fentebb hivatkozott tanulmányának alapjául szolgáló előadásához kapcsolódó kommentárként hangzott el a Sozialistische Helden. Eine Kulturgeschichte von Propagandafiguren in Osteuropa und der DDR c. konferencián, 2001. szeptember folyamán, Krakkóban. 2 Ld. Illés 1945a. 3. p.; Illés 1945b. 33. p. 3 Azé tárgyban készített 1949. július 25-ei Emlékeztetőt ld. Hadtörténelmi Levéltár VIII. l.HM 1949. ált. 811. d. 460.868. sz. - A korabeli szövegeket eredeti helyesírással közlöm, a kurziválások az idézetekben az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.319-333. p.
