Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Ispán Ágota Lídia: Városi tér és városimázs Leninvárosban
Ispán Ágota Lídia: Városi tér és városimázs Leninvárosban 293 E képek a falu-város kapcsolatot egyoldalúan ábrázolják, hiszen a környező falvak látószögét emelik a központba, a szemlélő mintegy a határban járva-kelve „ütközik bele” a fenti látványba, s szembesülnie kell a szocialista életformával. A városból kitekintő képek hiányoznak, jóllehet a város határában több falu is látótávolságon belül sorakozik (az óváros/ófalu Tiszaszederkény, Sajószöged, Sajóörös). Ám a mégoly közeli hobbikertek - a városba költöző falusiak által zöldség-, gyümölcstermesztésre befogott kistelkek, amelyek a paraszti életmód bizonyos elemeinek átmentődését reprezentálják - is kimaradtak az ábrázolásból. Az épülő újváros A tervasztalon egységes kompozíciót alkotó város még hosszú évekig nem létezhetett ebben a formában, s a hozzá álmodott szocialista életforma sem valósulhatott meg a tervezett módon. Az első évtized meghatározó problémája - az újságcikkek ábrázolás- módjában - az építkezéssel járó ideiglenességből és zűrzavarból fakadt. Az alapvető problémák és hiányosságok ellenére az új település azonban már a kezdetektől fogva városként tekintett magára. „Csak pár utcából áll az épülő újváros, de már város. Úgy látszik nem a területi nagyság szabja meg egy település városi jellegét. Az utcasorok korszerűek, s az utcán az emberek olyanok, mint Pesten, vagy Miskolcon. Olyan a divat is. Olyan a forgalom is. Egyszóval, ha kicsi is még, de Tiszapalkonya egy felnövő új várost adott Borsodnak.”18 A város méretét jelző adat, hogy a hatvanas évek közepén mindössze tíz perc alatt körbe lehetett járni. A város alapterülete a folyamatos bővítés ellenére a mai napig elmarad más hasonló lakosságszámú települések mögött. A panel lakóházak gazdaságos helykihasználása következtében a város napjainkban is húsz-huszonöt perc alatt keresztülszelhető. Ezek után nem véletlen, hogy az ide érkező MTI-fotósok az Újváros szinte minden részletét lefényképezték. A sorozat hasonló képei gyakran kaptak sematikus, szinte semmitmondó címeket (például: Az Újváros részlete, Leninvárosi lakóházak, Leninváros főtere, Leninvárosi utcarészlet, Az Újváros üzletsora, A város központja, Leninváros víztornya stb.), ami önmagában is a látnivalók csekély számára utal. A város vezetőinek azonban más volt a véleménye: „ha figyelmesen körültekintünk sok látnivaló akad”. Ezeket igyekeztek összegezni is: „Első utunk a város legkisebb lakóinak új otthonához, a közelmúltban megnyílt bölcsődéhez vezet. [...] A látogatás következő állomása a készülő kockaépületek és környéke. Utunk közben a leendő gázvezeték hálózat mellett vezet. A kiásott árokparton nagy átmérőjű csövek hevernek. [...] Az épületek környéke kihalt, csupán a darusok munkálkodnak... [...] Az egyik, még vakolatlan kockaépületbe tekintünk be. [...] Az új épületeket és az üzletsort egy beépítetlen terület választja el. Ide tervezik megépíteni a kultúrházat. [...] Az üzletsor az Új18 Palkonyai anziksz. Borsodi Vegyész, 1964. július 16. 3. p.
