Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Ispán Ágota Lídia: Városi tér és városimázs Leninvárosban
ISPÁN ÁGOTA LÍDIA VÁROSI TÉR ÉS VÁROSIMÁZS LENINVÁROSBAN Leninváros létrejöttét a tervasztalon és a valóságban is megelőzte két nagyüzem, a Tiszapalkonyai Hőerőmű és a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) megépítése. A korabeli gyakorlatnak megfelelően ugyanis nem a város vonzotta az ipart, hanem az ipari létesítmények (és dolgozóik) képezték alapját egy új város telepítésének. Ennek következményeként a beruházási folyamban elsőként megépített Tiszapalkonyai Hőerőmű és a mellette felépített készenléti lakótelep tulajdonképpen elfoglalta a Tisza-part azon szakaszát, amely a beépítésre egyedül volt alkalmas.1 A várostervezőknek már abból a területi adottságból kellett kiindulniuk, hogy sem a Tiszát, sem a közeli Sajót nem lehet a város szerkezeti, kompozíciós elemeként felhasználni.2 Leninváros a gyárakkal együtt a környező falvaktól - Tiszapalkonyától, Tisza- szederkénytől, Oszlártól, Sajószögedtől, Sajóöröstől - kisajátított területen épült fel, a gyárkomplexum nagyobbrészt Tiszapalkonya, míg a város Tiszaszederkény egykori határában terült el. A még formálódó város megnevezésére több név is forgalomban volt egyszerre: a hőerőmű mellett felépült készenléti lakótelepet Tiszapalkonyának, a TVK lakótelepeként épülő várost Tiszaszederkénynek nevezték a sajtóban. Az egyes területek közigazgatásilag is e két település részei voltak, s az 1950-es évek végén egyfajta rivalizálás alakult ki a falvak között, hogy melyikhez is tartozzon a két nagyüzem és a város. Végül 1961-ben hivatalosan is Tiszaszederkény javára döntöttek, s a város neve Tiszaszederkény-Újváros, 1970-től pedig Leninváros lett.3 Az egyes településrészek a Tiszaszederkény-Újváros, majd Leninváros „gyűjtőnév” alatt továbbra is őrizték egykori különállásukat: a Tiszapalkonyai Hőerőmű elnevezés napjainkig megmaradt, a tövében fekvő lakótelep a nem túl eredeti Erőmű-lakótelep nevet kapta, míg a falu mivolta ellenére óvárosként definiált Tiszaszederkény is mindmáig megtarthatta régi nevét. A hétköznapi használatban a városként vagy a környező települések lakói által sokáig Leninként megjelölt település alatt kizárólag a TVK lakótelepeként fejlesztett új várost értették. Az először 10 ezer főre méretezett város első rendezési terve 1955-ben készült el, ám a vegyipar fejlesztéséhez alkalmazkodva a tervezett lakosságszámot már 1962-ben 40 ezer főre módosították. Emiatt 1963-ban országos, nyilvános tervpályázatot írtak 1 Az erőmű telepítési helyének kijelölésében többek között az játszott szerepet, hogy a szükséges hűtővíz közvetlenül a Tiszából volt biztosítható, s a terület magas fekvésének köszönhetően az árvíz sem jelentett veszélyt. KÓRÓDI 1959. 203-204. p. 2 FÜLE 1968. 15. p. 3 Hajdú 2002. 207. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.285-308. p.
