Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái: a szegénység és bűnözés tere Budapesten a 19–20. század fordulóján
Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái 221 A harmadik, a gyermeknyomort kutató „irgalmassági razzia” során - amelyen az eddigiekkel ellentétben jótékony hölgyek, többnyire a Gyermekvédő Liga tagjai vettek részt - az előkelő társaság este tíz órakor a Köztemető (ma Fiumei) úti szükséglakásokhoz hajtat bérkocsijain (egy 1908-as közigazgatási térképen ezt a részt a „Kiszállásoltak telepe” névvel jelölik). Ezután az Erdélyi és Kisfuvaros utcákban, majd a Százházak Bem utcai maradványainál és a „tót napszámosok tanyáján”, a Zápolya utca 39-es számú háznál kutatják fel a gyermeknyomor fészkeit. A Zápolya utca 20-25 (!) ember által lakott bérlakásait elhagyva, Krecsányi javaslatára az Alföldi utcai hajléktalanmenhely felé veszi az irányt a razzia. Itt - nyár lévén - mindössze öt gyermeket találnak, akiket „kényszer alkalmazásával” el is helyeznek a Liga valamelyik telepén. Ezután olyan helyeket látogatnak meg, ahol „veszendőnek induló” gyermekeket lehet találni; előbb a Bérkocsis utcai Fortuna, majd a Ferenc körút - Tűzoltó utca sarkán található Rujder kávéházba mennek, ahonnan több rendőrségileg ismert kiskorút egyenesen a toloncházba visznek a rendőrök.70 A razziák során a résztvevőket fokozatosan vezeti be Krecsányi az „élet mélységeibe”: „a mikor már azt hisszük, hogy elértünk a mélység fenekére, újabb ajtót nyit meg előttünk, amely a szörnyűségek újabb sorozatát tárja fel fokozottabb arányokban.”71 Az ezt követő razziák résztvevői így már a bűnözők veszélyes világát ismerhetik meg. Balla előbb a bűnöző társadalom korábban bemutatott ábrázolásmódjának megfelelően taglalja a bűnözők társadalmának főbb jellemzőit, majd egy városligeti és egy gellérthegyi éjszakai razzia élményeit foglalja össze. A következő éjszakai razzia már a Ferencvárosból indul, ahonnan a résztvevők a József-, Erzsébet-, Teréz- és Lipótvárosok kültelkeit látogatják meg. Több Haller utcai ház átkutatása után a rendőrök a Telepy és Gát utcák tolvajtanyáit keresik fel, ahol „már a tisztességes munkásnép között lapul meg a bűnös.”72 A Ferencváros után a józsefvárosi Német, Fecske utcákat járják be, a Víg utcában pedig házkutatást rendeznek a „vén cigányasszony”, Zoványi Kata „tolvajiskolájában”. Az erzsébetvárosi Klauzál és Nagydiófa utcákban tett látogatást követi a razzia „c/owja: az Angyalföld.” A Szabolcs utca 20. számú ház után következik a Röppentyű utca, melynek „elhagyatott pusztaságában” áll a Szalontay-csárda, ahol még tovább él a „betyárromantika”.73 A következő razzia a bűnözők mulatóhelyeinek megismerését célozta. Ismét a Ferencvárosból indulnak, ahol a Mester kávéház, a Neuburger-féle vendéglő (ahová az Erzsébetfalván tanyázó, a fővárosból kitiltott bűnözők járnak), a Ferenc utcai pincekocsma, majd a már említett Rujder és Fortuna kávéház jelentik az úticélt. A Józsefvárosban a Conti (ma Tolnai Lajos) és Bérkocsis utcák sarkán található vendéglő, az Erzsébetvárosban pedig az O utca-Hajós utca sarkán álló Korzika kávéház - amely 70 Balla 1909. 35. p. 71 Balla 1909. 70. p. 72 Balla 1909. 74. p. 73 Balla 1909. 74-76. p.
