Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái: a szegénység és bűnözés tere Budapesten a 19–20. század fordulóján
Perényi Roland: A bűn és a nyomor tanyái 209 Ezt követően hosszú ideig nem találunk hasonló újságírói vállalkozást a sajtóban. Az 1900-as években azonban egyre-másra jelentek meg részben a sajtóban, később azonban már önálló kötetben is szociális riportok. Ekkor lép színre a műfaj meghatározó szerzőpárosa, Tábori Kornél és Székely Vladimir. Táborit nyugodtan nevezhetjük mai szóval élve médiavállalkozónak, vagy ahogy magát egy önéletrajzában (tegyük hozzá, joggal) nevezte, a „modern magyar riport úttörőjének”,14 hiszen tevékenysége sohasem korlátozódott az önmagában is rendkívül szerteágazó újságírói munkára. A rendőri és szociális riportok mellett foglalkozott repüléssel, vendéglátással és idegenforgalommal, a spiritizmus rejtelmeivel, az első világháború alatt haditudósításokat írt, 1921-ben pedig az 1848-49-es szabadságharc bukását követő megtorlás időszakának bécsi levéltárban található titkosrendőri jelentéseit publikálta, emellett széleskörű szerkesztői és kiadói tevékenységet folytatott, de tevékenykedett filmrendezőként is. 1908-ban a szerzőpáros egyszerre négy riportkönyvvel jelent meg a piacon. Ekkorjelentek meg A bűnös Budapest, A tolvajnép titkai, Az erkölcstelen Budapest és A nyomorultak, gazemberek című kötetek - de Tábori írói termékenységét jelzi, hogy ugyanebben az évben adták ki a Szántó I. Bélával, a Gyermekvédő Liga titkárával közösen írt Nyomor és bűn a gyermekvilágban című riportkönyvet is. Mindemellett Tábori számos napi- és hetilapban publikált rendőri tudósítóként, s több olyan könyv- sorozatot is kiadott, amelyek kifejezetten a nagyváros árnyoldalait voltak hivatottak bemutatni. Ilyen volt például a Sánta ördög meséi (Adatok a modern Budapestről) című könyvsorozat is: a cím a 18. századi novellista, Alain René Lesage A sánta ördög című regényére utal, amelyben „Asmodeus, a sánta ördög leszedi Madrid házainak a tetejét, hogy a város népének igazi életét megmutassa barátjának, a szalamankai diáknak.” A szerkesztő könyve bevezetőjében meginvitálja az „ötletes és jószemü ördögöt”, hogy Budapesten is mutassa be a város rejtett titkait.15 Ebben a riportsorozatban jelent meg 1909-ben Pásztor Mihály Czifra nyomorúság című, a nagyváros csillogó színfalai mögött rejtőző korrupciót, nélkülözést és meggondolatlan adósságfelhalmozást bemutató munkája, valamint a Tábori-Székely szerzőpáros Bűnös nők című kriminalisztikai vizsgálódása, amelyhez Molnár Ferenc írt bevezetőt. Ebben az időszakban számos hasonló témájú, többé-kevésbé sikeres könyvsorozat is megjelent a könyvpiacon. Ilyen például a Kunossy, Szilágyi és Társa Kiadónál közreadott Fekete könyv-sorozat, amelynek első kötete a jogász és egyben bírósági tudósító Guthi Soma A vén kopó. Egy titkos rendőr emlékiratai című detektívtörténet-válogatása volt. Akár egyedül, akár más szerzőkkel közösen írt müveit vesszük, Tábori riporteri munkájának fontosságát abban kell látnunk, hogy „felismerte, milyen jelentősége van a társadalmi erkölcs szempontjából a nagyvárosi szegénység és a deviancia árnyalt ábrázolásának, s hogy ehhez elégtelenek a korábbi újságírói módszerek.”16 Újításai közé 14 Tábori Kornél gépiratos önéletrajza, Tábori Kornél hagyaték, OSZK Kézirattár, Fond 160/76. 15 TÁBORI-SZÉKELY é.n. A sorozat darabjainak fedelén is ez a jelenet volt látható. 16 Tomsics 2006. 51. p.
