Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
Papp Adrienn: A törökkori Tabán kialakulása... 203 (Ennek helye ma nagyjából a híd vonalába, attól kissé északabbra esik.) Valahol erre, az Ördög-árok torkolatától délre kereshetjük a Zöld oszlopos fürdő karavánszeráját. A Garády által csupán részlegesen feltárt középkori templomban nem lehetett egyértelműen bizonyítani a törökkori használatot, de feltételezhetjük, hogy az Evlia által említett Sejh Muhtár baba43 ennek a környékén volt eltemetve. Evlia három kolostort látott, ezek egyike minden bizonnyal a több forrásból is ismert Hindi baba kolostora volt, ami az Ördög-ároktól északra helyezkedhetett el, a másik talán Muhtár baba türbéjéhez köthető, és a Rudas fürdő közvetlen közelében lehetett. írásos forrásokban44 jelenik meg a Küçük dica camisi, azaz a mai Rác fürdőről nevezett dzsámi. Ennek lokalizálása sem megoldott, de neve miatt mindenképp a fürdő közelében kereshetjük. A törökkori Tabán a Gellérthegy, Naphegy, Várhegy és a Duna által övezett sík területen terült el, de felkúszott a környező hegyek lábára, magába olvasztotta a középkori városrészt, így annál nagyobb területen épült ki. Érdekes látni, hogy Buda elfoglalása után szinte azonnal elkezdték a terület átalakítását. Ebben persze nagy könnyebbséget jelentett, hogy ezt a városnegyedet is elhagyták korábbi lakói. A megmaradt épületek felhasználásával kezdődhetett meg az újrahasznosítás. A nagy volumenű építkezések már a hódoltság első évtizedeiben elindultak - fürdők, mecsetek épültek. Ha a fürdők nem is feltétlen, a mecsetek és a boltok, cserzőműhelyek megjelenése már mindenképpen a polgári lakosság tartós megtelepedését mutatják. Lakosságának etnikai összetételéről pontosat nem tudunk, annyi bizonyos, hogy keresztény adófizetők nem laktak a területén. Hivatkozott irodalom ágoston-Sudár 2002. BPM\. Evlia 1904. Fehérvári 2006. ÁGOSTON GÁBOR - SUDÁR BALÁZS: Gül baba és a magyar- országi bektasi dervisek. Budapest 2002. Budapest Műemlékei. I. Szerk. POGÁNY FRIGYES. Budapest, 1955. (Magyarország Műemléki Topográfiája 4.) 712-721. p. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Ford. KARÁCSON IMRE. Budapest 1904. FEHÉRVÁRI ZOLTÁN: A fürdő kiépítése a török kiűzetésétől a 19. század végéig. In: Rudas gyógyfürdő. Szerk. Radaniné Keresztes Mária. Budapest, 2005. 26-59. p. 43 Evlia 1904. 252. p. 44 Pl. Marsigli jegyzékében 11. sorszámmal. VERESS 1906. 135. p.
