Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
198 Tanulmányok di leletanyag került felszínre (többek között kályhacsempék töredékei). Ennek elpla- nírozását is sikerült megfigyelnünk, felettük megtaláltuk a törökkori település emlékeit: törökkori házat, gödröket, kemencéket tártunk fel. Ez mindenképp azt mutatja, hogy a Rác fürdő Duna felé eső részén már a középkorban is lakott területtel kell számolnunk. A középkori királyi fürdőket lokalizálják a Rác fürdő közelébe, ezeknek konkrét, azonosítható emlékei azonban nem kerültek felszínre. 4. Evlia Cselebi a Tabánról készített leírásában téglaépítésü házakat említ. A feltárások során csak egy törökkori ház maradványit találtuk meg, amelynek deszka padlója volt, és szemeskályha állt benne. A ház omladéka nem maradt fenn teljes egészében, de annyi megállapítható, hogy nem kőház állt itt, hanem könnyűszerkezetes, paticsfalú épület volt. Lakóépület jellegére a szemeskályha utal. 5. A fürdő közvetlen környezetében végzett kutatások során sikerült annak környezetét rekonstruálnunk. A fürdőt egy forráshasadékhoz építették, irányát, elhelyezkedését ez határozza meg. Emiatt a fürdő déli sarkát belevágták a hegybe, míg északi sarka az Ördög-árkot közelítette meg. A feltárások során kiderült, hogy délnyugati, hosszanti oldalát kívülről árok övezte, amely vélhetően a hegy felől érkező vizektől védte a fürdő falát. Az árok másik oldalán azonban már a település emlékeit találtuk. Maga az árok a közvetlen környezetében élők által beledobált szeméttől telt meg szépen folyamatosan. Hasonlóan szinte a fürdő faláig ért a település annak keleti oldalán is, ahol a faltól alig egy méterre egy török gödröt tártunk fel. A fent említett törökkori ház is mintegy 10 méterre helyezkedett el a fürdő falától. A fürdő északi részén találkoztak az utak, amelyeket De la Vigne térképe is ábrázol. Ennek részletét tártuk fel a fürdő mellett: szépen rakott kő felület, térburkolat illeszkedett a török fürdő falához. Településtörténeti tanulságok A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a középkori település a Duna partja mentén terült el, nyugat felé a Rác fürdő vonaláig ért. Az Ördög-árok nyugati oldalán a Rác fürdőtől északnyugatra eső területen nem számolhatunk településsel. Déli irányból a Rác fürdő mögött húzódó meredek lejtők jelenthették a település határát, a Duna-parton pedig túlnyúlt a Rudas fürdő területén. Északi irányban a Várhegy lejtőjéig ért. (10. kép) A török foglalás után 30 évvel még ugyanezt az állapotot örökítette meg Szokollu Musztafa pasa vakufja (kegyes célra tett alapítványa) is, amelyben Budán kívülinek nevezi a Rác fürdőt.30 Ekkor az Ördög-árok környékén cserzőműhelyek működtek, a boltok mellett pedig birtokokat említ, nem házakat, és ez a település szélét jelzi. A középkori település keleti, északi és déli határai gyakorlatilag fixek voltak, azokba az irányokba nem, vagy csak kis mértékig lehetett tovább terjeszkedni a természetes földrajzi akadályok miatt. A török település természetszerűleg nyugat felé bővült. Mi30 A Szokollu vakufra (1574-1578) vonatkozó adatot Sudár Balázs bocsátotta rendelkezésemre. Ezért ezúton szeretnék neki köszönetét mondani.