Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
194 Tanulmányok tett nyugati falán megtalált vízvezetékcső és a kútszerű rész korábbi eltömedékelése valószínűsíti. Ekkor még a környező középkori épületek minden bizonnyal álltak. Ezt követően a Rudas fürdő építésekor került sor a nagy tereprendezésre. A fürdő területére eső összes középkori épületet visszabontották. Garády Sándor ásatásaival összevetve, az általa végzett feltárások déli határáig ért a törökkori fürdő (7. kép). Az elmúlt években végzett fűrdőfeltárások tapasztalatai nyomán teljesen reálisnak tartom, hogy a Rudas fürdőben a törökkori fürdő előcsarnokának falai a II. világháború utáni bontásokig álltak.17 A 18-19. században ezt több kisebb teremre osztották, de elbontása gyakorlatilag felesleges lett volna.18 Ez látható a fürdőről készült 19. századi és 20. század eleji alaprajzi felméréseken is, amelyeken a gőzfürdő langyos medencéje és a környező tereket határoló falak sokkal szélesebbek, mint a többi újkori fal: a török kupolatérrel megegyező vastagságúak.19 A földrajzi sajátosságokból, az újkori bejárat helyéből, valamint az 1760-ban készült térkép ábrájából20 arra következtethetünk, hogy a törökkori fürdő bejárata is észak felől, az épület tengelyében nyílt. A Garády által feltárt észak-déli irányú falak közül a keleti a török épületen belül is folytatódik, a nyugati fal a fürdő feltételezett törökkori bejárata mellett csatlakozik a török falhoz. A fentiek miatt véleményem szerint egyik fal sem lehet törökkori, hanem a törökkori fürdő építése előtt készülhettek. Az ásatók nem tartották sem újkori, sem római komáknak ezeket a falakat, ezért látatlanban középkorinak vélem azokat. A terület másik érdekessége, hogy Lócsy Erzsébet által a templomban végzett feltáráskor megtalált középkori járószintek a török fürdő medenceterének padlószintjénél közel 1 méterrel magasabban jelentkeztek,21 és a templomnak mintegy 1 méter magas felmenő falai álltak, amelyeket újkori törmelék fedett.22 Az újkori térképeket nézve feltűnik, hogy ez a terület szinte sosem volt beépítve, az 1760-as térképen23 egy épület látszik nagyjából a templom helyén, bár attól eltérő formájú és irányú. így feltételezhetjük, hogy a templom megérte a török hódítást és használatban maradt-valamilyen más funkcióban. A feltárt épületmaradványok pontos értelmezése nem teljesen egyértelmű. A környéken kereshető a Szent Erzsébet ispotály, amelyhez - egyes feltételezések szerint24 - a Garády által feltárt templom kapcsolódik. Ebben az esetben a Rudas fürdőben feltárt falakat és a forrásfoglalást is az ispotályhoz kapcsolhatjuk. Ezt erősítheti, hogy 17 A fürdő bővítését megelőző időben, 1760-ban készült térképen látszik a kupola nélküli előcsarnok udvar-szerűen jelenik meg a kupolás épületrésztől északra. Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtár, ltsz. Gih 67/3. Hasonló állapotban látható ezen a térképen a Rác fürdő is. 18 Ezt az állapotot találtuk a Rác fürdőben. Részletesebben lásd MARÁZ-Papp 2006. 19 Az újkori alaprajzok összegyűjtve megjelentek: FEHÉRVÁRI 2006. 20 A térképen a bejáratot is ábrázolják. Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtár, ltsz. Gih 67/3. 21 Ismert, hogy az újkori feltöltés előtt a Gellérthegy alatti Duna part déli irányba erősen lejtett. 22 BTM Adattár ltsz. 247-77. 23 Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtár, ltsz. Gih 67/3. 24 LÓCSY 1967.
