Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
158 Tanulmányok Az ostrom után születő „új város” Az 1532. évi ostrom nemcsak a város történetében, hanem annak településszerkezetében is - mindkét általunk vizsgált helyszínen - alapvető változást hozott. A török csapatok elvonulását követően a védelem fokozása vált a legfontosabb feladattá. A városkapu kiemelt szerepét mutatja, hogy egy évvel később, 1533-ban az elsők között és jelentősen megerősítették. Míg a legnagyobb károkat szenvedett északi oldal renoválására csak évek múlva került sor, addig az exponált déli oldalon jelentős építkezésekbe kezdtek. A két évszázada zajló pezsgő forgatagot a hadi cselekmények teljesen elsöpörték (a külvárosokat és az árok melletti épületeket maga Jurisics Miklós gyújtatta fel védekezésül),56 az azt követő „városrendezés” pedig rövid időn belül gyökeresen átalakította az Alsókapu-torony előtti tér topográfiáját. Az építmények helyén, azok elplanírozott törmeléke fölött új védműrendszert (lőréses elővédművet, hozzá csatlakozó ellenfalat valamint barbakánt) húztak fel, sokszorosan megnehezítve ezzel a Belvárosba való bejutást.57 Ugyanekkor a piactér arculata is alapvetően átalakult. A fa- és paticsszerkezetes keleti házsor teljesen, a nyugati oldal csak részlegesen (pl. Rájnis u. 3.) megsemmisült. A kiépülés, egészen a Jurisics tér 13. sz. lakóépületig, rövid idő alatt és szinte egyszerre történt meg, amit a mai egységes (11-13 méteres) telekkiosztás, valamint az egymáshoz igen hasonló alaprajzi beosztás valószínűsít. A beépítés sajátosságait leginkább a tér ellentétes pontjain álló és az elmúlt időben kutatott lakóépületeken keresztül (Jurisics tér 1., Rájnis u. 3.) próbáljuk meg felvázolni. A Belvárosban lakás, a bortermelés mellett már iparral és kereskedelemmel foglalkozó városi elit számára egyszerre vált joggá és kötelezettséggé a 16. század második felében.58 A legelőkelőbb, egyben legmegfelelőbb helynek a piactér újonnan létrejött házsora kínálkozott. Az egy sorban felhúzott, többnyire emeletes épületek beosztása, de külső megjelenése is jól tükrözi az építtetők társadalmi hovatartozását és foglalkozását.59 Az utcára merőleges beépítésű telkek északi szakaszán épült fel a földszinten általában három helyiségből álló ház, amelyhez fa lépcsőn keresztül megközelíthető emeleti lakóegység tartozott. A földszinti helyiségek közül a tér felé néző minden esetben egy „kirakattal” egybekötött, keskeny, íves ajtónyílással (Sándyné megfogalmazásában: dalmát kapu)60 ellátott bolt vagy műhely, egyben talán raktár volt (Jurisics tér 1., 5., 7., 9.). A piacra néző szűk ajtónyílás (pl. Jurisics tér 1. sz. 50 cm, Jurisics tér 5. sz. 44 cm.)61 nem közlekedésre szolgált, hanem a pult és kirakat szerepét 56 BARISKA 1982a. 41-42. p. Pangracz Schwanklernek, Kőszeg város jegyzőjének leírása a város ostromáról. Kőszeg, 1532. Ford. Bariska István. 57 B. Benkhard 2003.; B. BENKHARD-ILON 2007. 58 A városi elit szerepéről és beköltözéséről ld. BARISKA 2008., valamint BARISKA 2002. 300-302. p. 59 Ez a beosztás és megjelenés nem azonos a ma láthatóval. 60 SÁNDYNÉ 1976. 210. p. 61 LÁSZLÓ CSABA - MENTÉNYI Klára: Kőszeg, Jurisics tér 1. Kutatási dokumentáció 1995.; SÁNDYNÉ 1976. 207-210. p.
