Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
156 Tanulmányok Klára mutatott rá, hogy a korai telekkiosztás nem egyezhetett meg a későbbi, máig fennmaradt, 16. századi telekkiosztással.46 Ha példaként megnézzük a Rájnis utca páratlan oldalát, látjuk, hogy a Jurisics tér és a vár közötti utcaszakasz valószínűleg két olyan középkori telekre volt osztva, amelyeken ház is épült. Az egyik a Rájnis u. 5. épület déli szakaszával azonos, a másik (Rájnis u. 3.) közvetlenül mellette állt. A mai saroktelek (Rájnis u. 1.) ezek szerint a 16. század közepéig beépítetlen volt. Az így sokkal nagyobb telkek - ma úgy gondoljuk - egészen a városfalakig nyúltak, biztosítva ezzel a védművek megközelíthetőségét. Ezt látszanak megerősíteni az építéstörténeti kutatások megfigyelései (Chernél u. 2., 3., 5., 10., 11., 14.), amelyek során eddig sehol sem került felszínre 16. századnál korábbra keltezhető álló épület vagy épületmaradvány, amelyek alapján át kell értékelnünk a Chemel utca beépülésének menetét is. Kérdésként merült fel, egyáltalán létezett-e az utca felső szakasza, és ha igen, milyen telekkiosztású volt?47 A nyugati oldal ma öt épületből álló utcaszakaszán (Jurisics tér 4/6-14.) valószínűleg több telek volt, mint ma. A jelenlegi, a teljes telekszélességet kitöltő, zártsorú beépítés jelentős összevonások és eltolódások során jött létre. A 14-15. századra datálható házsor fűrészfogas beépítését korábban - helytelenül - a védelemmel hozták összefüggésbe.48 Az ilyen jellegű telekbeépítés egész Európából ismeretes ebben a korszakban. A Jurisics tér páros oldalának kialakulása is hosszabb folyamat eredménye volt, amit először Sedlmayr János vázolt fel az 1970-es évek végén.49 A terepviszonyokból adódóan a nyugati házsor mindig magasabban helyezkedett el, mint a keleti. Eredetileg a telkeknek csak egyik fele volt beépítve emeletes, pontosabban kétszintes lakóépületekkel. Arra a kérdésre, hogy a középkorban kik voltak a tulajdonosok, nem fogunk tudni választ adni, hiszen az első városi telekkönyv, mint láttuk, csak 1570-ből ismeretes. Az építtetők kilétét így homály fedi, de nem állunk messze az igazságtól, ha a borral és kereskedéssel foglalkozó gazdag polgárokra gondolunk. Mint azt már fentebb említettük, a gazdaság alapját ez a két fő ágazat adta. A bortermeléssel foglalkozók jellegzetes háztípusainak klasszikus példái hazánkban leginkább Sopronból és Budáról ismertek.50 Kőszegen az utcára merőleges állású, oromfalas, kétszintes lakóépület, az alsó szinten présházzal és mélyebb pincével, az emeleten lakóhelyiségekkel (első szoba - konyha - hálókamra) kialakult típus tisztán nem, de változataiban szintén megtalálható (pl. Jurisics tér 14., Rájnis u. 5.). Hasonló beépítéssel találkozunk még - bár már nem a térhez tartoznak - a templomok mögötti sorban álló Jurisics tér 13. és még távolabb, a Schneller u. 1. alatti lakóépületeknél.51 46 MENTÉNYl 1987. 530-532. p. 47 A lakóépületek kutatását Mentényi Klárával együtt közel negyed évszázada végezzük Kőszegen, segítségét ezúton is köszönöm. 48 SzővénYi 1963. 95-96. p. 49 Sedlmayr 1978. so Dávid 1969. 51 Mentényi 2003.
