Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
154 Tanulmányok A térnek ugyanebben a végében, a városkapu előtt, egyben a városháza közelében volt a városzászló, valamint a városkút.29 Ez utóbbit a város 1766-ban létesítette egy korábbi láncos kút helyén. Nem messze, a déli városfalhoz támaszkodva, a piac részeként működött a városi mészárszék. Úgyszintén itt, a városháza előtt, nagyjából a Mária szobor és a kút között, a piac közelségében álltak a büntetés végrehajtás eszközei: a kaloda és a pellengér.30 Praktikus megoldásként a városházán meghozott ítélet végrehajtásához nem kellett sokat gyalogolni. A tér kiszélesedő, átellenes, északi végében helyezkedtek el az egyházi épületek. Közöttük a központi helyet az egyik legrégebbi építmény, a Szent Jakab tiszteletére szentelt templom foglalja el. Keletkezésére vonatkozóan hiteles és pontos adat nem ismert. A szakirodalom általában elfogadja azt a feltevést, miszerint az épület az 1289. évi, Habsburg Albert vezette ostrom idején elpusztult ferences templom és kolostor helyén áll.31 Megnyugtató datálása - elsősorban a helyszíni kutatás hiányában - egyelőre nincs, de a 14-15. század fordulója óta bizonyosan számolhatunk vele.32 Nem kétséges, hogy a város mindenkori plébániatemploma a térnek ezen a felén helyezkedett el, és valószínűleg a 13. század második felében már állt. Az építészettörténeti kutatás a 13., illetve 14. századi, korai részleteket a szentély és az északi mellékhajó csatlakozásánál, a tetőtérben fennmaradt falmaradványokban véli megtalálni.'' Hogy a jelenlegi templom előtt korábban is volt itt egy maitól eltérő pozíciójú korábbi templom, azt a téren végzett ásatás bizonyította. A szentély mögött feltárt kerí- tésfal irányát és helyzetét tekintve nem tartozhatott a ma álló támpilléres szentélyhez/4 A templom körül megerősített fallal körülvett temető volt, megnyitásának kora szintén nem ismeretes, csak annyit tudunk, hogy a 17. század második feléig használták.33 34 35 Különös, hogy az ásatás sehol sem hozott felszínre a 15. század végénél korábbi leletanyagot.36 Ugyanezen a helyen, a temetőben még egy további épület állt, a Szent Katalin-temetőkápolna, amelyet csak a 17. század végén, 1673-ban bontottak le.37 Elképzelhető, hogy a korai plébániatemplom talán ezzel az egyházzal és nem a Szent Ja- kab-templommal azonosítható. Még állt a temetőkápolna, amikor a német protestáns hívek kezén lévő (mai Szent Jakab) templom mellett 1615-1618 között megépült a magyar evangélikus gyülekezet számára a (mai Szent Imre) templom.38 Úgy tűnik, a térnek ezen a végén nagy volt a zsúfoltság a 17. század első felében. 29 BARISKA-NÉMETH 1984. 53. p. 30 Ld. a 29. jegyzetet. 31 Bariska-NÉmeth 1984. 77. p.; Lelkes 1960. 37-38. p.; C. Harrach-Kiss 1983. 189. p. 32 Az 1960-as években csak szondázó falkutatást tudott végezni Tóth Melinda, régészeti feltárásra nem volt mód. 33 MENTÉNYl 2002. 464-465. p., Barjska 1996. 31-49. p. 34 Baka y 2001. 183-188. p. 35 Bariska-NÉmeth 1984. 76. p. 36 Bakay 2001. 188-194. p. 37 LŐ vei 2002. 521. p. 38 Chernél 1878. II. 92-101. p., 103-105. p.; Lóvéi 2002. 521. p.
