Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 125 ban érték el ezt a jogállást. Legkorábban Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt és Tokajt említik oppidumként.7 Az első kettőt még a 14. század végén, utóbbit a 15. század első harmadában. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy Tokaj a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekvő átkelőhely, Sátoraljaújhely több fontos kereskedelmi út csomópontja volt (Telkibánya, Tőketerebes, Ungvár felé), Sárospatak pedig királyi birtokként játszott fontos szerepet. Ezek kereskedelmi szerepének kialakulása természetföldrajzi elhelyezkedésükből is adódott. Ezeket követően Abaújszántót említették legközelebb oppidumként 1459-ben. Abaújszántó a Zempléni-hegység szélén fekszik, a hegység északi oldalán, ahol a Szerencs patak valamint a Hernád folyó mentén szintén két fontos kereskedelmi útvonal futott észak-északkeleti irányba. A mezővárosok kialakulásának utolsó nagy időszakából, 1461 utánról ismerjük az itteni középkori mezővárosok több mint felének első oppidum említését.8 Ebből az öt településből három a Tokaj és Sárospatak közti útvonalon, kettő pedig Abaújszántó és Tokaj között helyezkedik el, ez utóbbiak a Tokajnál kettéágazó és mindkét irányban Kassa - Bártfa felé tartó nemzetközi kereskedelmi utak mellett feküdtek.9 Ebben az időszakban került előtérbe ezen a vidéken a tokaji bor a szerémségivel szemben. Legmeghatározóbb módon a szőlőművelés és a borkereskedelem mozdította elő a terület településeinek gazdasági fejlődését, ezen keresztül pedig az a társadalmi réteg, amely ezeket kezében tartotta. A nagyobb települések fejlődésére erősen hatott a kassai polgárok szőlőbirtoklása, míg az eperjesiek Tolcsvára, a bártfaiak Tállyára összpontosították ilyen jellegű birtokszerzéseiket.10 7 Sárospatak 1392.: ZsO 1951-1994.1. 2563., 2634. regeszta; Sátoraljaújhely 1390. oppidum: CsÁNKi 1890-1913. I. 339. p.; Tokaj 1420.: ZsO 1951-1994. VII. 1482. regeszta 347. p. 8 Olaszliszka 1461.: CSÁNKI 1890-1913. I. 337. p.; Szerencs 1490.: BARNA 1931. 13. p.; Bodrogkeresztúr 1517.: ENGEL: Birtok CD; Tárcái 1541.: Károlyi 1882-1897. II. 88. regeszta 149. p.; Tolcsva 1488.: CSÁNKI 1890-1913.1. 339. p. 9 OROSZ 1995. 149. p. 10 DRASKÓCZY 1999. 100., 114. p. NÉMETH 1996. 42. p., bortermelésről Id. még GECSÉNYI 1972.
