Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
ÉDER KATALIN MEZŐVÁROSOK ÉS PLÉBÁNIATEMPLOMOK A KÖZÉPKORI HEGYALJÁN A tanulmányban a hegyaljai mezővárosok a kora újkorból már jól ismert csoportjának középkori előzményét vizsgálom. A mezővárosi térhasználat elemei hangsúlyos szerepet kapnak annak elemzése által, hogy a vizsgált terület mezővárosainak térhasználat-elemei a városi vagy a falusi térhasználat jellegzetességeit hordozzák-e magukon. A Hegyalja A Hegyalja mint történeti táj természetföldrajzi szempontból a Tokaj-Zempléni hegyvidék nagytáj része, amely a Zempléni-hegységre és a Tokaj-Hegyaljára mint középtájakra tagolódik. A 16-19. században a Felvidék-régió része és egyik legfejlettebb mikrokörzete volt, az Alföld peremén húzódó vásárvonalon fekszik. Az itt már az Árpád-korban kialakult tokaji rév, az egyik legfontosabb folyami átkelőhely, gazdasági központtá tette a vidék településeit.1 A települések a szántóövezet két oldalán alakultak ki. A belső vonulat a szántóföldek és a szőlőhegyek határán (pl. Tolcsva), a külső településsor a Bodrog mentén, a szántó és az ártéri síkság találkozásánál (pl. Olaszliszka, Sárospatak),2 egymástól meglehetősen kis távolságra, mindössze 5-6 kilométerre épült. Kezdetben a nagyobb települések elsősorban a két nagy folyó, a Tisza és a Bodrog mentén alakultak ki, majd a lakosság fokozatosan benépesítette és hasznosította a félmedencék (pl. Erdőbénye, Tolcsva), a teraszos patakvölgyek és a magasabban fekvő kismedencék területét is. Nagyjából a 14-15. századra a Zempléni-hegység belső területei is benépesültek, a 15. század végére teljesen kialakult a középkori településhálózat végleges formája. Jelentősebb változások a településállományban, a települések láncában ezután már csak az újkori falutelepítések során következtek be.3 Az abaúji oldalon fekvő település, Abaújszántó a Hernádhoz közel, annak völgyében helyezkedik el. A Hernád völgyének jellegzetessége, hogy a folyó a völgy keleti oldalán, nagy patkószerü kanyarokkal tűzdelve folyik. Jelentősebb települései, mint Gönc és Szikszó a mellékvölgyek torkolatainál telepedtek meg. így a kisebb pa1 Frisnyák 2000. 328. p. 2 Frisnyák 2000. 335. p. 3 Frisnyák 2004. 63. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IV. 2009. 123-147. p.
