Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Papp Andrienn: A törökkori Tabán kialakulása az újabb régészeti adatok tükrében
PAPP ADRIENN A TÖRÖKKORI TABÁN KIALAKULÁSA AZ ÚJABB RÉGÉSZETI ADATOK TÜKRÉBEN Kutatástörténeti áttekintés A mai parkosított Tabánban az elmúlt években néhány olyan beruházásra került sor, amelyeknek köszönhetően régészeti feltárásra is lehetőség nyílt, ezek a máig beépítve maradt területeket érintették. így kerülhetett sor nagy felületű régészeti kutatásra a Rác fürdő környékén 2005-2007-ben és a Rudas fürdő területén 2004-ben. A tervezett Sikló alsó állomásának építése, valamint a budai főgyűjtő csatornához kapcsolódó feltárások fognak a közeljövőben újabb hasonló mennyiségű adattal szolgálni. A városrész törökkori múltja főként fürdői miatt mindig előtérben volt, de közismert török eredetű neve is (Debbaghane), amely a területen működő cserzőműhelyekre vezethető vissza. Fekete Lajos könyvében1 2 * összegzi az írott adatok alapján ebbe a városrészbe helyezhető épületeket. Ehhez természetesen el nem hanyagolható forrás Evlia Cselebr leírása, akitől azt a képet ismerjük meg, amilyenné a közel 150 éves hódoltsága alatt alakult ez a városnegyed. A 2000 utáni ásatásokat megelőzően hasonló felület megkutatására az 1930-as években nyílt lehetőség, amikor Garády Sándor vezetésével a Tabán középső részén, gyakorlatilag a Rác fürdőtől északra eső területen, valamint a Rudas fürdőtől északra eső Duna parton végeztek feltárásokat. (1. kép) A Tabán középső részén, az egykori Ördög-ároktól a Duna felé eső területen, a Virágh Benedek utca és az Attila körút által határolt területen 1934-3 5-ben folytak feltárások.’ Ekkor a pincékben és udvarokon folyhatott kutatómunka, amely során több középkori házat, valamint középkori és törökkori gödröket tártak fel. A Rudas fürdőtől északra eső területen, a mai Erzsébet-híd és a Rudas fürdő „Romkert”-je közötti részen 1937-ben folytak feltárások.4 Az ásatás folyamán egy középkori templom falai és tőle délre két észak-déli irányú fal került felszínre, amelyeknek törökkori vagy középkori eredetét az ásatók nem tudták meghatározni. A naplókból kiderül, hogy szórvány embercsontokon túl a templom északi fala mellett egy sírt is feltártak.5 1 FEKETE 1944. Buda helyrajza: 72-122. p. 2 Evlia 1904. .1 Garády 1943a.; Garády 1945.; Nagy 1936. 4 Garády 1943b. 5 BTM Adattár, ltsz. 167-79. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.185-204. p.
